|
|
|
... gömbjeit. Megnyaltam az ajkamat, és a titkárnőm szemébe néztem, aki egy kicsit előrelépett. Rózsaszín mellbimbója pár centire volt az arcomtól. Nem bírtam ellenállni, előrehajoltam, és megnyalintottam.
- Ez nagyon kellemes, uram - búgta Caitee. - Ön is megkóstolja, Mr. James?
James nem habozott, előrehajolt, és szájába vette a nő másik bimbóját. Egyszerre nyaltuk, ... |
|
|
|
|
|
|
|
... nadrágomat. Kezével elkezdte simogatni a nagyajkaimat, mire a bugyim teljesen átázott. Levette azt is és széttárta lábaimat. Puncim már teljesen nedves volt. Odahajolt a csiklómhoz és megnyalintotta. Összerándultam, erre megint megnyalta. Minden rándulásomat alattomos mosollyal nézte végig, és szinte kínzott. Én másodpercről másodpercre jobban kívántam, de nem hagyta, hogy végre m... |
|
|
|
|
|
|
|
... kicsike,
összeszorította az ajkát, de aztán lassanként engedett a
nyomásnak, s hagyta szétfeszíteni Mony azonnal bedugta
a nyelvét, Marietta pedig ráharapott, s meg-megnyalintotta
a szélét.
A fiatalember egyik kezével átfogta a derekát, a másikkal
felhajtotta a szoknyáját Nem volt rajta bugyi
Alányúlt, és meglepve tapasztalta, milyen vastag és ke... |
|
|
|
|
|
|
|
Baleset az Északi sarkon
Megkaptuk a felszállási engedélyt a kisgépre, de a pilótám helyett valami tartalék vezetőt kaptam, aki viszont késett. Halálra bosszankodtam a pontatlanságán. Nem lehet egy katonás ember, aki képes lekésni az indulását. Amikor megérkezett végül, nem is zavartatta magát, csak bemászott a helyére. Sandán pislogott rám, mintha még neki lenne ... |
|
|
|
|
|
|
|
... irányítottam az ujjait, hanem már inkább csak magától simogatott. Finoman megharapdálta a tarkómat, kicsit a gerincemet is. Előrehajolt, és a tarkóm után a fülcimpám szegélyét is megnyalintotta, majd tétova ujjaival kicsit lejjebb barangolt, a hasam alá. Óvatos cirógatással végigsimított a puha szőrzetemen, és elidőzött ott egy picikét, mint aki további bíztatásra vár.
Csak ... |
|
|
|
|
|
|
|
... folyamatosan - nem is tudom, mit mond. Újra csak arra gondolok, hogy szeretném szorosan magamhoz ölelni, fejemet a mellére tenni, hozzábújni. Tetszik a szája, ahogy beszéd közben megnyalintotta. Mit is mondott, hogy melege van, meg szomjas? Micsoda prózai, miközben én lebegek örömömben. Fölhívom hozzánk azzal, hogy a szobatársaimnak mindig van behűtött üdítőjük. Nem!, semmi hátsó ... |
|
|
|
|
|
|
|
... van, hogy addig basszam a mellét, míg rá nem élvezek!
Julie hátradőlt, nyomott egy kis folyadékot a kezére, és bekente a mellei közti részt. Aztán mosolyogva előrehajolt, megnyalintotta a farkamat, és bekente testápolóval. Felnyögtem az élvezettől, olyan kellemes volt, ahogy fel-le mozgott a keze, mintha csak ki akarna fejni belőlem mindent.
Aztán Julie a föl... |
|
|
|
|
|
|
|
... kifelejtették a sót, de a sóbafőttben majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s bele sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De ezt már nem állhatta szó nélkül az öreg király:
- Hallod-e, öcsém, hát miféle s... |
|
|
|
|
|
|
|
... betevődött, és én ottmaradtam bent.
- Hát édes fiam, te mivel éltél idáig?
- Mikor megéheztem, egy nagy ember előállott, adott nekem egy kicsi gombolyag követ, megnyalintottam, s elvertem az éhséget. Mikor megszomjaztam, akkor megint előállott, ideadott egy kicsi gombolyag követ, megnyalintottam, s elvertem a szomjúságot. Így voltam egészen hét esztendeig a p... |
|
|
|
|
|
|
|
... kifelejtették a sót, de a sóbafőttben majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s bele sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De ezt már nem állhatta szó nélkül az öreg király:
- Hallod-e, öcsém, hát miféle s... |
|
|
|
|
|
|
|
... kifelejtették a sót, de a sóbafőttben majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s bele sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De ezt már nem állhatta szó nélkül az öreg király:
- Hallod-e, öcsém, hát miféle s... |
|
|
|
|
|
|
|
... de a sóban főttben (főtt marhahús) majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s belé sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De már ezt nem állhatta szó nélkül az öreg király.
- Hallod-e, öcsém, hát miféle szakácsod ... |
|
|
|
|
|
|
|
... becsattant, betevődött, és én ottmaradtam bent.
- Hát édes fiam, te mivel éltél idáig?
- Mikor megéheztem, egy nagy ember előállott, adott nekem egy kicsi gombolyag követ, megnyalintottam, s elvertem az éhséget. Mikor megszomjaztam, akkor megint előállott, ideadott egy kicsi gombolyag követ, megnyalintottam, s elvertem a szomjúságot. Így voltam egészen hét esztendeig a p... |
|
|
|
|
|
|
|
... de a sóban főttben (főtt marhahús) majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s belé sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De már ezt nem állhatta szó nélkül az öreg király.
- Hallod-e, öcsém, hát miféle szakác... |
|
|
|
|
|
|
|
... de a sóban főttben (főtt marhahús) majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s belé sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De már ezt nem állhatta szó nélkül az öreg király.
- Hallod-e, öcsém, hát miféle szakácsod van né... |
|
|
|
|
|
|
|
... Kidugta és bugyogtatott belőle, majd odanyújtotta az öregnek is, aki megszagolta és tusakodott, aztán ránézett a vénasszonyra, ismét megszagolta, és ismét tusakodott. Végül mégis megnyalintotta.
- Akárki fejte, szilvafából fejte - jelentette ki elismeréssel, és húzott belőle becsületesen.
Mire alkonyodott, már hanyatt fekve lehetett látni Mózsi bácsit. S inné... |
|
|
|
|
|
|
|
... egy ujjnyit töltött, s a magáét teli.
- Szopogatni, azt te fogod; ellenben én inni fogom! - jelentette ki; aztán koccintott velem, és bekapta az egészet. Én azonban csak megnyalintottam az enyémet, pedig jó volt. Erre ő ismét telitöltötte a maga poharát, koccintott és így biztatott:
- Na, hajtsd fel te is!
Kihajtottam én is, de utána így szóltam:... |
|
|
|
|
|
|
|
... fogatokkal semmi bajod nem volt.
- Azokat bármikor megállíthatom. Vonatról vagy hajóról nem szállhatok le, amikor kedvem tartja.
- Igaz. - Beth kacéran megnyalintotta az ajkát. - Talán kitalálhatunk valamit, ami eltereli a figyelmedet.
Ian nyomban behúzta az ajtót.
- Azért is megyek ki újra meg újra, mert óriási erőfeszítésembe ker... |
|
|
|
|
|
|
|
... kifelejtették a sót, de a sóbafőttben majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s bele sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De ezt már nem állhatta szó nélkül az öreg király:
- Hallod-e, öcsém, hát miféle s... |
|
|
|
|
|
|
|
... kifelejtették a sót, de a sóbafőttben majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s bele sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De ezt már nem állhatta szó nélkül az öreg király:
- Hallod-e, öcsém, hát miféle szakácsod van... |
|
|
|
|
|