|
 |
|
|
... részegen
Felnéz. Meglátja menten
Szép csillagát a kék égen,
S igy esd hozzája csendben:
-"Ó, szállj alá, jó csillagom,
Lebegj le egy sugáron,
Hatolj át lombon, illaton,
Ragyogd be boldogságom!"
És ö, mint rég, erdőn-hegyen
Fényt áraszt szét, világot,
S befényli kint a tengeren
A hullám-pusztaságot.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Esti dal
Alszik a kert, eljött az este,
Az ég fehér és bánatos.
Az égből bús, magányos álmok
Aranyló méze harmatoz.
A házból, zsongó lombon át,
Halk zongoraszó kilopózik.
A zene zengő vizein
A lelkem némán ringatózik.
Víg dallam, csengő kacagás.
Hallgatom, némán, komolyan.
Csak tíz ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
A bor éleszt, a bor éget, mint a csók -
Csókot, lyányka, hosszut, édest, lángolót!
Csókod lángja, mint a napfény, mennyei,
Mely az élőfán a lombot neveli.
Lombon fakad, lombon fejlik a virág,
Lomb ne'kül, virág ne'kül mit ér az ág?
Hogyha pusztán s szárazon a törzsök áll,
Hamar éri a sodró vész, a halál...
Hah halál... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szólna hozzám:
"Fiam, én neked megengedem,
Hogy ugy halj meg, mint magadnak tetszik."
Erre kérném akkor istenem:
Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz,
Sárga lombon fényes napsugár;
Sárga lomb közt zengje végdalát egy
A tavasztól elmaradt madár.
S valamint az őszi természetre
A halál jön észrevétlenül:
Énreám is így... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Sándor :
ESTI DAL
Alszik a kert, eljött az este,
Az ég fehér és bánatos.
Az égből bús, magányos álmok
Aranyló méze harmatoz.
A házból, zsongó lombon át,
Halk zongoraszó kilopózik.
A zene zengő vizein
A lelkem némán ringatózik.
Víg dallam, csengő kacagás.
Hallgatom, némán, komolyan.
Csak tíz lépés! ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Jézus a földre lép, lépését megérzi a föld, ,,ingemiscit'', fölsóhajt, --megérzi a pokol, megrendül a gyôzedelmes Isten-embernek léptétôl;föllélekzik a természet, s erdôn, mezôn, bokron, lombon lágy fuvalom leng végig, mintha mély sóhaj tört volna ki szívébôl. Jön az Üdvözítô,a Megszentelô; megszentel mindent. Izzó lelkét a gyermek gyöngeségének álruhájába öltözteti, de szívében l... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Sándor:
ESTI DAL
Alszik a kert, eljött az este,
Az ég fehér és bánatos.
Az égből bús, magányos álmok
Aranyló méze harmatoz.
A házból, zsongó lombon át,
Halk zongoraszó kilopózik.
A zene zengő vizein
A lelkem némán ringatózik.
Víg dallam, csengő kacagás.
Hallgatom, némán, komolyan.
Csak tíz lépés! é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Sándor:
ESTI DAL
Alszik a kert, eljött az este,
Az ég fehér és bánatos.
Az égből bús, magányos álmok
Aranyló méze harmatoz.
A házból, zsongó lombon át,
Halk zongoraszó kilopózik.
A zene zengő vizein
A lelkem némán ringatózik.
Víg dallam, csengő kacagás.
Hallgatom, némán, komolyan.
Csak tíz lépés! é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rőt jávorfa zúg.
A vándor előtt fölbukkan a csárda az úton.
Remekül ízlik az újbo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Dezső
Az én időm a dús kemény vihar;
nyakam csuromvíz, hull a víz a fákra,
borzong a kert álom vert lombjaival,
az ágon ernyedten vár a madárka.
Kukucskál a bús lombon át az ég,
mint hogyha sose oszlanék a fölleg.
Most csendbe nézhet már a tájra szét
és megtekintheti a béna földet.
A fáradott világ oly lomha, agg.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... apámnak szavai.
Halld, borzad a bimbós rengeteg,
a fák ma körökbe rengenek,
fiam, az álmaid felett
az orkán tombol és kacag.
Az sem hajolt meg senkinek,
a lombon át feléd liheg:
ne hagyd magad!
S ha akaratját köti rád,
édes fiam majd agg apád,
ne értsd meg, mit kiált a vád:
Halld a tavaszt, gerjedve szabadul!
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sík Sándor: ESTI DAL
Alszik a kert, eljött az este,
Az ég fehér és bánatos.
Az égből bús, magányos álmok
Aranyló méze harmatoz.
A házból, zsongó lombon át,
Halk zongoraszó kilopózik.
A zene zengő vizein
A lelkem némán ringatózik.
Víg dallam, csengő kacagás.
Hallgatom, némán, komolyan.
Csak tíz lépés! és ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ..............A falu reggel
Kukorít a kakas. Szürkül az ég alja.
Hajnalra gingallóz a falu harangja.
Fölébred a madár a harmatos lombon.
Iszik a virágból, s a magasba röppen.
Riog a kanász a tülökkel a dombon.
A koca az ólban felfülel és röffen.
Az eb is elhagyja a boglyának alját;
ásít, nyújt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... széjjelterjeszkedett;
kék pohárkáit a hajnalka kitárta
s mézét a zümmögő méheknek kinálta;
szőlőm sátort emelt a zöldelő dombon; -
virág volt a földön, gyümölcs volt a lombon.
S éreztem, hogy Isten itt van, itt e tájon,
mikor a nap fölkelt aranyos ágyon,
és felhőfátyolát arcáról levetve,
meleget sugárzott minden elevenre.
A rigóm ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szél s megáll.
A madár némán üli fészkét.
Várj, a te békéd
Sincs messze már.
(SZABÓ LŐRINC)
Valamennyi ormon
Tág csend.
Mindannyi lombon
Átkereng
A gyönge szél.
Madárnép gunnyad az ágra.
Várj, nemsokára
Nyughatsz, ne félj.
(WEÖRES SÁNDOR)
Már minden ormot
Csen... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... roppant székesegyház,
Miért jajong-hörög, míg lengő kötelet ráz
S halálra kong a szél?
Szájak susognak most s füled bal muzsikát hall
És látod az úton, bozontos lombon által,
Temetés megy alant.
Bömböl a szélvihar, ahogy kifér a torkán,
Sápadt sírkerteken sötétedik az orkán.
Ó mondd, kié e hang?
Mi e roppant zsoltár és éneke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Árpád
" A letört bimbók " című filmhez
Ismeritek a fájó muzsikát,
Mellyel szelíden száll az esti szellő,
A csöndes lombon hold fénye süt át,
S ezüst hajót utánoz fenn a felhő?
Vajjon kitől tanult zenét... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... TEREMTÉS
SZÓTÁR
Szegény a szótár. Van-e szavad
Arra, ahogy csillan a gondolat
Vagy fény csillantja meg a lombokat.
S arra: milyen belső ragyogás van
A lombon, ágon tükröző csodában
Levél és törzs kristály-lemezén
Zölden, barnán áthullik a fény.
A világot mert részeire bontod
Külön szóra, amikor kimondod... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tavasznak mosolya.
Körötte kristálytiszta minden,
Csendes, fehér, mint ő maga:
Büszkén nyit hervadatlan színben,
A bércek hószín csillaga.
A völgy ölén, lombon, virágon
A tavasz édes csókja van -
Fenn a nemes virág magában
Áll egyedül, tavasztalan.
.................. |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tavasznak mosolya.
Körötte kristálytiszta minden,
Csendes, fehér, mint ő maga:
Büszkén nyit hervadatlan színben,
A bércek hószín csillaga.
A völgy ölén, lombon, virágon
A tavasz édes csókja van -
Fenn a nemes virág magában
Áll egyedül, tavasztalan.
... |
|
|
|
|
|
