Keresés: keresztemet, Ne akarj...., Nehéz a keresztem, Vándor, Vándor, Béklyóm, Ne akarj......., Egy idős asszony, Vándor, Saját vers, Vándor, ...a Mária jelenések között, Vándor, Vándor, Nehéz..., Keskeny úton, Ne akarj kereszteden könnyíten, Vándor, A vándor, Istenem vedd le a keresztem., Istenem! Kérlek vedd le..., , Ne akarj...., keresztje:, A túlsó partra az most híd lehetne. Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja: hiányzik a lefűrészelt darabja. "Mit tettem"- kiált kétségbeesetten."Most a cél közelében kell elvesznem, mert keresztemet nehéznek találtam!" S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi, mint hídon, boldogan indulh, Nehéz a keresztem, szeretlek, ha meg is látogatsz,, elébed térdelek, bármilyen csapást adsz., Te Isten fia voltál, mégis összerogytál,, én pedig semmiség, még kisebb a pornál., Viszem a keresztemet, csak erőt adj hozzá,, ha neked úgy tetszik, váljon áldozattá., Minden bűnömet bocsásd meg e földön,, hogy a másvilágon engem ne gyötörjön., Légy irgalmas hozzá, Vándor, lehetne., Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:, hiányzik a lefűrészelt darabja., "Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten., "Most a cél közelében kell elvesznem,, mert keresztemet nehéznek találtam!", S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni,, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,, mint hídon, boldogan indulhat raj, Vándor, partra az most híd lehetne. Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja: hiányzik a lefűrészelt darabja."Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten. "Most a cél közelében kell elvesznem,, mert keresztemet nehéznek találtam!" S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi, mint hídon, boldogan indulhat rajta, hogy átjusson békén, Béklyóm, , Megmarkolt szerelmed, s fogva tart,, mint sunyi lép a puha szárnyakat,, ezüstös ködfelhőd csókja takart,, - nos kitártam rég bezárt kapumat., Szabad az út, már nincs akadály,, súgod, hogy nem veszíthetek!, Segítsz’ a búcsún, - ha mégis úgy fáj -, hogy vállamra emeled, keresztemet. , , , Ne akarj......., híd lehetne, Jaj, nem ér át, hiába próbálgatja, Hiányzik a lefűrészelt darabja, Mit tettem? Kiált kétségbe esetten, Most a cél közelében kell elvesznem, Mert keresztemet nehéznek találtam, Ott áll a parton keserű önváddal, Az úton új vándort lát közeledni, Mert keresztjéből nem hiányzik semmi, Mint hídon, boldogan indulhat rajta, Egy idős asszony, Jézus engedett a kérésnek, teljesítette az asszony kérését. Nem sok idő tel, Vándor, lehetne., Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:, hiányzik a lefűrészelt darabja., "Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten., "Most a cél közelében kell elvesznem,, mert keresztemet nehéznek találtam!", S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni,, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,, mint hídon, boldogan indulhat raj, Saját vers, Nem tudom elmagyarázni, szó nincs is rá talán,, mit és hogyan érzek, elmondani talány. , Keresztemet cipelni nekem épp oly nehéz, mint más ember vállán egy más fanehezék., Átérezni az övét nem tudom, de megérteni igen!, Bonyolult és érdekes minden ember szíve., Én a sajátomét ismerem, minden fája enyém,, s keresztemen egy-egy görcs, egy-egy nagy , Vándor, Vándor, , Vándor roskad le az útszél kövére., Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!, De nem megy tovább! Hogyan érje el,, ha olyan nehéz terheket cipel?, Amikor indult, erős volt és boldog., Azóta annyi minden összeomlott., Szívében ott a kérdés szüntelen:, Mért lett ilyen az út, én Istenem?!, Ahogy így töpreng, kicsordul , ...a Mária jelenések között, közelségünket"., Ekkor mondtam neki: "Milyen méltatlan vagyok, Szűzanyám, a sok kegyre, amit rajtad keresztül kaptam. De ugyanakkor te eljössz hozzám ma, hogy megkönnyítsed kis keresztemet, amelyet hordozok most"., A Szűzanya válaszolt: "Conchita, nem teéretted jöttem egyedül. Összes gyermekemért jöttem, hogy őket közelebb hozzam Szíveinkhez"., Vándor, lehetne., Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:, hiányzik a lefűrészelt darabja., "Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten., "Most a cél közelében kell elvesznem,, mert keresztemet nehéznek találtam!", S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni,, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,, mint hídon, boldogan indulhat raj, Vándor, lehetne., Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:, hiányzik a lefűrészelt darabja., "Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten., "Most a cél közelében kell elvesznem,, mert keresztemet nehéznek találtam!", S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni,, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,, mint hídon, boldogan indulhat raj, Nehéz..., zaja, , Nehéz a villámló fájdalom, Mit rám mértek hajdan Istenek, Végtelennek tűnő órákon át, Remélem békésebb hajnalom, , Nehéz borús sivár életem, Során húzkodni keresztemet, Végtelennek tűnő órákon át, Örömre találni lételem, , Nehéz a nyár forró napjain, Viselni kínjaim rongyait , Végtelennek tűnő órákon, Keskeny úton, kétség-domb tetején -, Ébredéskor tudtam meg újra:, Tamás-hit volt eddig az enyém., Hajnalpírban, harmatesőben, Öt sebedet mutattad n, Ne akarj kereszteden könnyíten, híd lehetne., Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:, Hiányzik a lefűrészelt darabja., Mit tettem! kiált kétségbeesetten., Most a cél közelében kell elvesznem,, mert keresztemet nehéznek találtam!, S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni,, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,, mint hídon, boldogan indulhat rajta, Vándor, lehetne., Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:, hiányzik a lefűrészelt darabja., "Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten., "Most a cél közelében kell elvesznem,, mert keresztemet nehéznek találtam!", S ott áll a parton keserű önvádban., Azután új vándort lát közeledni,, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,, mint hídon, boldogan indulhat raj, A vándor, Szerzője ismeretlen, A vándor, Vándor roskad le az útszél kövére., Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!, De nem megy tovább! Hogyan érje el,, ha olyan nehéz terheket cipel?, Amikor indult, erős volt és boldog., Azóta annyi minden összeomlott., Szívében ott a kérdés szüntelen:, Mért lett ilyen az út, én Istenem?!, Ahogy így töpreng,, Istenem vedd le a keresztem., cipelnem könnyebb legyen,, mert súlya már szétzúzza lelkem is,, s lélek nélkül hozzád,, majd ha hívsz,, hogyan megyek…, Istenem!, Kérlek vedd le rólam a keresztemet,, látod terhe alatt,, előtted,, még térdre rogyni sem tudok,, csak állok itt,, feléd feszített karokkal, és imádkozom,, csak imádkozom…, |, Istenem! Kérlek vedd le..., cipelnem könnyebb legyen,, mert súlya már szétzúzza lelkem is,, s lélek nélkül hozzád,, majd ha hívsz,, hogyan megyek..., Istenem!, Kérlek vedd le r, , ,JóForrás, Jó forrás