|
|
|
... inkább most mint márciusban!
Sokszor ölelle... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Puszillak Drága Barátnőm!
Áldott és örömteli vasárnapot kívánok és vidám hétkezdést!
Mi is behavazódtunk mint olya sokan, de inkább most mint márciusban!
Sokszor ölellek: Ildykó ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ha sírnod kell, tedd úgy, mint ahogy a gyermek teszi. Soha ne feledd: szabad vagy, és nincsen abban semmi szégyellnivaló, ha kimutatod azt, amit érzel.
Paulo Coelho
... |
|
|
|
|
|
|
|
"Az a szó, hogy megbocsátani, görögül úgy hangzik, hogy aphiémi. Azt is jelenti, hogy elengedni, elbocsátani, figyelmen kívül hagyni, maga mögött hagyni. Amikor az ember feloldja magában a kötelékeit, amikor nem tapad valamire vagy valakire érzelmileg, sem gondolatilag, amikor fájdalmát és sértettségét maga ... |
|
|
|
|
|
|
|
Haragjában gyakran olyanokat mond az ember, amit maga sem hisz, utólag csak megbánni tudja. El kell fogadni a megbánásokat. Sőt, egy idő után el kell felejteni a sérelmeket. Nem szabad őket naponta újra meg újra bemagolni.
/Popper Péter/... |
|
|
|
|
|
|
|
A fájdalom a múlt és a jelen szépségére emlékeztetett. Arra, amim van, és a szeretetre, amit elvesztettem. A szeretetre, amit adtam. És a szeretetre, amit elhagytam. Minél jobban fájt, minél jobban sajgott, annál édesebbek voltak az emlékek. Így bár szenvedtem a fájdalomtól, mégis együtt éltem vele.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Tánc,
Összebújva forgó románc,
Két karod ölelvén testemen lánc,
Gyönyörű tánc,
Csendesen szeretünk,
És lehunyva is lát szemünk,
Magunkba szívván a pillanatot,
Táncunkat bódító illatot.
Bedő Gábor ... |
|
|
|
|
|
|
|
Nézd meg a bohóc arcát mikor sír,
Nézd meg, és látni fogod, a bohóc mennyi érzelemmel bír,
Arca vidámra festve,
Pedig folyton zokog a lelke,
Azért lett bohóc,
Mert festék nélkül senki sem szerette,
Most, mikor rajta nevetnek,
Lelkének húrjain könnycseppek rezegnek,
A m... |
|
|
|
|
|
|
|
"Aki a víz tükrébe pillant, először saját képmását látja. Aki elmegy saját magához, az kiteszi magát annak, hogy találkozik önmagával. A tükör nem hízeleg, híven mutatja azt az arcot, amelyet a világnak soha nem mutatunk. (...) Ám a tükör a maszk mögé lát."
(Carl Gustav Jung)... |
|
|
|
|
|