|
 |
|
|
Mikor a nagy fali óra ütni kezdte az éjfélt, abbamaradt a dalolás, mindenki elhallgatott. A bongó óraütések hulltak egyenként a csöndbe s titkos babonák erejével tovább visszhangoztak a lelkünkben. Lassan mindenki felállt. S amikor az utolsó óraütés is elhangzott, nagyapám megszólalt, mély komoly hangon.
"A régi elmúlt, az új megkezdődött. Adjon az Úristen békességet ennek a v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lelki mélységbe vezető út. Miért ült a rekettyebokor alatt és csak könyörgött hogy az Úr vegye el az életét?
1. Illés elvárásai nem teljesültek, nem váltak valóra (darabokra hulltak).
Milyen hangulatban futott a jezréeli úton? Jó hangulatban, jó kedélyállapotban volt, hiszen óriási csapást mért a Baal kultuszra, hamis vallásra. Több száz Baal prófétát lemészá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... nagy kalap borult reám a kék ég,
és hű barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség,
s halálra fáztam rőt kályhák előtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak,
s leheletemtől megfakult a nyár.
Csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bújni,
gyermekkori gondjaimtól ott megszabadulni.
De jó volna hazamenni, de a ház már emlék,
elmesélték az ott lakók: lebontották nemrég.
Lassan az ég is beborult, és könnyei hulltak,
tán azt hitte, hogy kitörli agyamból a múltat.
De az elmém felidézett sok régi emléket,
mint egy régi mozifilmen peregtek a képek.
Elindultam, fáty... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ANDERSEN HÓKIRÁLYNŐ C. MESÉJE ÉS FILMVÁLTOZATA (The Snow Queen, 2005
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... élek
ez nem olyan volt szétroppant minden
hit remény amiben hittem
s amiben hittél és azt remélted
lesz még ünnep a villanyfényes
de nem lett helyette konfettik hulltak
meg bombák rakéták csapódtak
távol van először te is azt mondtad
de tudtad hogy beléd fúródtak fúródnak
kóccal kitömött bábuk szónokoltak
békéről ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szállok,
Hullottak már az orgonavirágok
Szomorú úton úgy kisértelek.
Csak mentünk szótlanul -
- Vándormadár vonult
A fejünk felett.
És azt gondoltuk akkor, édesem,
Míg hulltak a virágok csendesen, -
A mi számunkra virág sem marad...
Visszatérünk-e majd,
Ha a virág kihajt,
Mint a madarak?
Az asztalomon orgonavirág.
Ol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
SZILVESZTER LEVENTE VERSEI
Szilveszter Levente, (Tata 1974. november 27. - )
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nem érni,
Csalódott szívvel mindig csak remélni!
Megalázva írni egy könyörgő levelet,
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakat idézni, mik lelkedre hulltak,
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.
Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni,
Mással látni meg őt és utána fordulni.
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni,sírni... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... éppen úgy... mint a vízipókos mesében. A levegő frissfűillatú volt, a fákon levél sem rezdült... Esett, és tisztította a város porát... átmosva a madárfészkeket. Szépen, csendesen egymásra hulltak a vízcseppek. A fűszálakon és a virágokon úgy egyensúlyoztak, mint a pillanatfelvételeken. A fákról áttetszőn és csillogósan, hatalmas könnycseppként lógtak a semmibe, aztán néha potty.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Rigó Béla - Óra-dal
Hallgassanak meg, kérem
- a karóra dalolt -,
dédapám réges-régen
egy homokóra volt.
Percei hulltak egyre,
míg végül is lejárt,
de mindig újrakezdte,
és mindig fejre állt.
De... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... újabb tavaszról mit te nem érhettél meg,
bárhogy kérted is, hogy adjon még az Isten,
néhány olyan évet miben könnyhullatás nincsen.
Mesélek jó anyám, mesélek neked,
hogy hulltak le kertfáidról az őszi levelek,
s hogy hajlottak tört ágai azon irányba,
ahol csillageső záporozik lábad nyomába.
Mesélek jó anyám, mesélek neked,
arról, hogy hiányo... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
| Nos, hát mégis Nélküled, múlik el az életem, Pedig a fontos dolgokat, még nem mondhattam el, Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon, S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom. Igen, fájt minden szavad, tudom én rontottam el, De csak egy dolog igaz, amit nem mondtam sosem, És most vad tüzekkel ég, a hallgatáson túl, És örökre megmarad kimondhatatlanul. Nézd a föld ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Nos, hát mégis Nélküled, múlik el az életem, Pedig a fontos dolgokat, még nem mondhattam el, Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon, S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom. Igen, fájt minden szavad, tudom én rontottam el, De csak egy dolog igaz, amit nem mondtam sosem, És most vad tüzekkel ég, a hallgatáson túl, És örökre megmarad kimondhatatlanul. Nézd a föld ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Nos, hát mégis Nélküled, múlik el az életem, Pedig a fontos dolgokat, még nem mondhattam el, Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon, S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom. Igen, fájt minden szavad, tudom én rontottam el, De csak egy dolog igaz, amit nem mondtam sosem, És most vad tüzekkel ég, a hallgatáson túl, És örökre megmarad kimondhatatlanul. Nézd a föld ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sírdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leboru... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Nos, hát mégis Nélküled, múlik el az életem, Pedig a fontos dolgokat, még nem mondhattam el, Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon, S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom. Igen, fájt minden szavad, tudom én rontottam el, De csak egy dolog igaz, amit nem mondtam sosem, És most vad tüzekkel ég, a hallgatáson túl, És örökre megmarad kimondhatatlanul. Nézd a föld ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Nos, hát mégis Nélküled, múlik el az életem, Pedig a fontos dolgokat, még nem mondhattam el, Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon, S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom. Igen, fájt minden szavad, tudom én rontottam el, De csak egy dolog igaz, amit nem mondtam sosem, És most vad tüzekkel ég, a hallgatáson túl, És örökre megmarad kimondhatatlanul. Nézd a föld ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Nos, hát mégis Nélküled, múlik el az életem, Pedig a fontos dolgokat, még nem mondhattam el, Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon, S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom. Igen, fájt minden szavad, tudom én rontottam el, De csak egy dolog igaz, amit nem mondtam sosem, És most vad tüzekkel ég, a hallgatáson túl, És örökre megmarad kimondhatatlanul. Nézd a föld ... |
|
|
|
|
|
