|
 |
|
|
... forint, kérem alássan!...
Csak egy forint... Piacon volnánk!...
Mit szégyenkezzem, ez a vásár,
Eladom még a megvetést is,
Az én lelkem már úgyis lázár,
A piacról hulljon még rá sár!
Ím, bevallom, hogy nyomorultan,
Mit sem remélve, mit se várva,
Még mindig van az én lelkemnek
Szárnyakat adó büszke álma.
És bár előttem vak söté... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... forint, kérem alássan!...
Csak egy forint... Piacon volnánk!...
Mit szégyenkezzem, ez a vásár,
Eladom még a megvetést is,
Az én lelkem már úgyis lázár,
A piacról hulljon még rá sár!
Ím, bevallom, hogy nyomorultan,
Mit sem remélve, mit se várva,
Még mindig van az én lelkemnek
Szárnyakat adó büszke álma.
És bár előttem vak söté... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... felett
pusztítva jár a gyűlölet...
Adventi hajnal zápora
e csendes téli re... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... forint, kérem alássan!...
Csak egy forint... Piacon volnánk!...
Mit szégyenkezzem, ez a vásár,
Eladom még a megvetést is,
Az én lelkem már úgyis lázár,
A piacról hulljon még rá sár!
Ím, bevallom, hogy nyomorultan,
Mit sem remélve, mit se várva,
Még mindig van az én lelkemnek
Szárnyakat adó büszke álma.
És bár előttem vak sötétség... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... :
A csillagok szerelme
A vágyak hervadt levele
Tétova hull a földre le,
Avarja sápad, egyre nő:
Dérverte szemfedő.
Csak hulljatok, ti levelek,
Bús vágyaim, ti betegek.
A fám azért az égre nő:
Bár földje temető. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... itt?
(Időnként meg lehet kérdezni, hogy mi van az érzések mögött, vagy alatt, mit rejtenek.)
Folytasd így, nyílj meg még jobban, mintha gyengéden felemelnéd egy virág szirmait, és hullj bele természetesen, könnyedén még mélyebbre.
Egy bizonyos ponton előjöhet a végtelen semmi, egy fekete, tágas mező, az üresség végtelen űrje. De ez is csak újabb szirom. Csak kérdezd... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lenne, elzuhanó
világom odatérdepelne
az éj kő-lábai elé s elöntené
a mély folyók türelme
Káprázat. Ó egek poharában
tündöklő ragyogás szikrázik kéken!
Hullj rám! Meghaltam már és foghatatlan
árnyakkal játszom régen.
Látod, így ülök nélküled
hideg sziklákon szótalan,
mint akinek a semmivel
még egy utolsó dolga van.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tudor Arghezi :ELTŰNT HALOTT
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb, emeld meg ágadat, bokor.
Azóta láttam bús évet, sokat.
Glicínia, szórd, szórd a szirmokat.
Jött ő azóta, dús nyárfák, közétek,
Hallgatni, mit s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hullj, eső, hallkan szitálj Kiszáradt szívvel a világ vár
Elég volt, a fájdalom, Amelyben teltek évszázadok
Hullj, eső, csak szállj le ránk Mint örömkönnyek milliók arcán
Nézd, a Föld pár búcsúkört Még ír az égben, csak végre jöjj
Hát hullj eső, a szíven át De át is ázhat minden ruhánk
Csak hullj eső, nem érek rá Semmi másra én, ha a Menny ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Köszönöm kedves Eszter... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Köszönöm a képet Édesanyámnak!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kacagtak...
Elfelejtette minden vétked...
Csak átölel... csak szeret téged.
...Reszket a lábad? Szemed k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... virágok,
Legyetek százszor üdvözölve!
Akárki kűldött,legyen áldott,
Beteg szivet hozott örömre.
Ámbár az úttól megviselve,
Szépek vagytok mégis,de szépek!
Hullj,drága illat,hullj szivembe,
Ó,rózsák! Ó, gyönyörűségek!
Virágzástok rövid valóság,
Dús lelketek enyészve hinti
Legszebb illatját.Drága rózsák,
Bár úgy tudn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... virágok,
Legyetek százszor üdvözölve!
Akárki kűldött,legyen áldott,
Beteg szivet hozott örömre.
Ámbár az úttól megviselve,
Szépek vagytok mégis,de szépek!
Hullj,drága illat,hullj szivembe,
Ó,rózsák! Ó, gyönyörűségek!
Virágzástok rövid valóság,
Dús lelketek enyészve hinti
Legszebb illatját.Drága rózsák,
Bár úgy tudn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... virágok,
Legyetek százszor üdvözölve!
Akárki kűldött,legyen áldott,
Beteg szivet hozott örömre.
Ámbár az úttól megviselve,
Szépek vagytok mégis,de szépek!
Hullj,drága illat,hullj szivembe,
Ó,rózsák! Ó, gyönyörűségek!
Virágzástok rövid valóság,
Dús lelketek enyészve hinti
Legszebb illatját.Drága rózsák,
Bár úgy tudn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... virágok,
Legyetek százszor üdvözölve!
Akárki kűldött,legyen áldott,
Beteg szivet hozott örömre.
Ámbár az úttól megviselve,
Szépek vagytok mégis,de szépek!
Hullj,drága illat,hullj szivembe,
Ó,rózsák! Ó, gyönyörűségek!
Virágzástok rövid valóság,
Dús lelketek enyészve hinti
Legszebb illatját.Drága rózsák,
Bár úgy tudn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Zákányi Bálint:
TANÍTÁS SZERETETÉRT
Alázatot vakon tanulj:
szemembe nézz, hogy megvakulj!
Áldozz akár vagy térdre hullj,
Kegyelmet esdj, hogy el ne múlj.
Szorongva várj, esengve kérj,
e rossz világban el ne férj,
hited - vetélve visszatérj,... |
|
|
|
|
|
