|
 |
|
|
| ... egy pillanatra, ha meglátja őt." Csak ,,pipál, nem moccan", míg körülötte ott sürög a falu alkonyati élete, vonul hazafelé a csorda. ,,Pipafüstje égbe száll, és gondolatja már a föld alatt jár." (Szakállszárító.) A ,,hatvanas évek angyalának" nagy ajándéka, hogy megtanítja az embert - nézni. ,,Csak úgy magában mindent és magának, C... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reviczky Gyula: Tavaszodik
Tavaszodik már az idő,
Beköszönt a napsugár.
Lelkem édes gondolatja
Fönt, a felleg-honban jár.
Nem tudom, de olyan édes
Még a bánat is nekem,
Kék egével, napsugárral
A tavasz, ha megjelen.
Kedves ábránd langy fuvalma
Vonul át a lelkemen.
Szép világ van, azt regéli,
Messze túl a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram!
Kedves Barátaim!
Honfitársaim!
Egy falu bajban van.
Mint kocsisát vesztett négylovas szekér vágtat a végtelen felé, s nincs, ami a fogatot a szakadék előtt megállítaná.
Mert nincs igazság,
és nincs ítélet,
csak a Jó Isten kegyelme,
meg a végzet.
A Jó Isten kegyelme, pedig, ak... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reviczky Gyula: Tavaszodik
Tavaszodik már az idő,
Beköszönt a napsugár.
Lelkem édes gondolatja
Fönt, a felleg-honba jár.
Nem tudom, de olyan édes
még a bánat is nekem,
Kék egével, napsugárral
A tavasz, ha megjelen... ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vörösmarty Mihály: Ábránd
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vörösmarty Mihály: Ábránd
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.
Sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Benedek Elek: HONSZERZŐ ÁRPÁD
A REGÉK VILÁGA
A Dnyeszter menti végtelen síkságon tüzesen sütött vissza a lemenő nap. Ennek a végtelen síkságnak közepe táján, szelíd emelkedésű dombon állott a fejedelem hatalmas nagy sátra, melynek arannyal, ezüsttel szőtt selyme bíborpiros fényben látszott égni a nap ráverődő sugaraitól. A színarany oszlopok, melyeken a sátor ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mentek-é törökre,
Nekik jóéjszakát mondani örökre?
Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék,
Szép magyar vitézek, aranyos leventék!"
7
Ilyenforma Toldi Miklós gondolatja,
Mely sovárgó lekét mélyen szántogatja;
S amint fő magában, amint gondolkodik,
Szíve búbánatban összefacsarodik.
Mert vitéz volt apja: György is álnok bátyja,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csillogott le a hold,
Akkor is ki volt ő mindenünnen zárva,
Nyughelyet nem adott senki éjszakára.
15
Majd az édesanyja képét odahagyva,
Az özvegyasszonyra repült gondolatja,
Hogy' sírt a kereszten, két kezét hogy' törte,
Amiért a vad cseh két fiát megölte.
Fogadása jut most eszébe s így sohajt:
,,Oh mikép víhatnék hol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szíve nemesfém
Ez drága színarany
Az meg szelíd napfény.
Megszokott imáját
Mikor mondogatja
Az égben is értem
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... volna dolga?
Kis ebédhez nem kell szolga.
S az ebédnél nincs vendége,
Csak a múlt idők emléke.
Aki maga néz a tálba,
Azt az étel nem táplálja:
Több annak a gondolatja,
Mint amennyi jó falatja.
Gondol vissza és előre
A sok jó és bal időre.
S félig étel, félig bánat:
Mindkettőbe belefárad.
Hejh, nem így volt hajdanába... |
|
|
|
|
|
|
|
|
MÁSODIK FEJEZET
amelyben a kisdiák pakkot kap hazulról, s egyszerre nevezetes ember lesz,
megszokja, hogy a szemek ránézzenek, aztán nagy veszélybe kerül, és az
ösztön vakmerően ügyessé teszi; végre pompás kondíciót kap, s pénzt keres
Október közepén egy szomorú és borús pénteki napon, óraközben, mint mindennap, elszaladt a pedellushoz, s megnézte a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hunyad alatt, egy kis házban,
Élt az özvegy, talpig gyászban;
Mint gyümölcs a fát, lehajtja
Nehéz gondja, gondolatja:
Neveletlen négy magzatja.
"Gyertek elő - monda - gyertek
Négy apátlan árva gyermek:
Hadd szelek most a kenyérből,
Nem puhából, nem fehérből:
Csak az árvai szegényből!
Hatalommal a rokon-had
Elf... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.
Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Benedek Elek: HONSZERZŐ ÁRPÁD
A REGÉK VILÁGA
A Dnyeszter menti végtelen síkságon tüzesen sütött vissza a lemenő nap. Ennek a végtelen síkságnak közepe táján, szelíd emelkedésű dombon állott a fejedelem hatalmas nagy sátra, melynek arannyal, ezüsttel szőtt selyme bíborpiros fényben látszott égni a nap ráverődő sugaraitól. A színarany oszlopok, melyeken a sátor ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... égne!
nehéz kivánság! Minden szeretet
bilincs, és minden örökség teher.
S én mit hagyok rád, milyen kincseket?
Sok súlyos munka hitvány kezd... |
|
|
|
|
|
|
|
|
ÁBRÁNDOZVA
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lelke,
Fényhazáját meg nem látja többé."
Így felelt a fényes Gábor angyal.
Mosolyogva monda rá az isten:
,,Mely leánynak szíve rejt szerelmet,
Gondolatja mégis feddhetetlen,
S tiszta, szent és tetszhető az égnek:
Arra szálljon csókod áldomásul."
S ment az angyal. Hajnal nyílt utána,
Dal szövődött szárnya za... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli ima
Szívem első gondolatja
Hozzád száll fel, Istenem!
Te őriztél meg az éjjel
Maradj ma is énvelem!
Téged áldlak és imádlak
Mint szerető gyermeked,
Szívem csakis azt akarja,
Ami kedves Teneked.
Édes Jézus, add kegyelmed,
Őrizz engem szüntelen,
Hogy egész nap neked éljek
Tiszta szívvel, bűntelen.... |
|
|
|
|
|
