|
|
|
... lebben...
Bármint legyen! Kezedbe tettem
Szívem sorsát; ítélj, határozz!
Hozzád, könnyim tanujához
Fordúlok; lásd, olly egyedül
Állok, nincs senkim, a ki értsen,
Értelmem küzdve elmerl
Hallgatva tröm szenvedésem.
Óh jer! szemed tekintetével
Ébreszd fel bennem a reményt,
Vagy vess meg s dre álmom tépd el,
Érdemlett bnt... |
|
|
|
|
|
|
|
... már,
Vele a föld felé mindinkább közel jár.
Le is szállott végre egy halom tetején,
Alig tudott venni lélekzetet szegény,
János leszállt róla és magára hagyta,
És ment, elmerûlve mély gondolatokba.
,,Nem hozok aranyat, nem hozok kincseket,
De meghozom régi hûséges szívemet,
És ez elég neked, drága szép Iluskám!... |
|
|
|
|
|
|