|
 |
|
|
Oscar Wilde: A boldog herceg
Egy oszlop tetején, magasan a város tetején állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította vékony finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szeme, s hatalmas rubint piroslott a kardja markolatán. Nem hiába csodálta mindenki. - Legalább olyan szép, mint egy szélkakas - jegyezte meg az egyik városi tanácsos, aki szerette volna... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csakugyan,
az ólomszív kettéhasadt. Szörnyen kemény volt a fagy, annyi bizonyos.
Másnap kora reggel, a polgármester a városi tanácsosok kíséretében átsétált a téren. Ahogy elhaladtak az oszlop mellett, a polgármester feltekintett a szoborra. - Uram Isten! De ütött-kopott ez a boldog herceg! - mondta. - Ütött-kopott, de még mennyire! - harsogták a városi tanácsosok, akik... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... csakugyan, az ólomszív kettéhasadt. Szörnyen kemény volt a fagy, annyi bizonyos.
Másnap kora reggel a polgármester a városi tanácsosok kíséretében átsétált a téren.
Ahogy elhaladtak az oszlop mellett, a polgármester feltekintett a szoborra.
- Uramisten! De ütött-kopott ez a Boldog Herceg! - mondta.
- Ütött-kopott, de még mennyire! - harsogták a városi tanác... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Oscar Wilde: A boldog herceg
- mese
Egy oszlop tetején, magasan a város tetején állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította vékony finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szeme, s hatalmas rubint piroslott a kardja markolatán. Nem hiába csodálta mindenki. - Legalább olyan szép, mint egy szélkakas - jegyezte meg az egyik városi tanácsos, aki sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak.
Mind a három fácska látta az apró csengettyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... estélyen minden nemzet követe megjelent, hogy köszöntse a nagy költőt. Ő a nagy fogadóteremben állt, szoborszerű, méltóságteljes pózban, a könyökét a kandalló peremén nyugtatta. Sorra elhaladtak a különböző országok képviselői az ünneplő közönség előtt, és köszöntötték a francia váteszt. Egy ajtónálló érces hangon jelentette be őket:
"Monsieur le Représantant de l'Angl... |
|
|
|
|
|
|
|
|
SZELLEMI KÖZKINCS
Oscar Wilde: A boldog herceg
- mese
Egy oszlop tetején, magasan a város tetején állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította vékony finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... után a háztulajdonos hazavitte a mesterembert.
Amikor megérkeztek, a mesterember behívta a férfit, hogy bemutassa neki a családját. A bejárati ajtó előtt állt egy kis fa, s amikor elhaladtak mellette, a mesterember megállt pár pillanatra, s mindkét kezével megérintette az ágak hegyét. Ezután tovább mentek. A mester kinyitotta az ajtót, és sugárzó arccal, mosolyogva belépett, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... igyekeztek előre. Sokan nagyon siettek, mások lassan botorkáltak. Öregeket kisgyermekek vezettek, féllábú katonák mankón kocogtak előre, anyókák tipegtek félénken, nagy szürke kendőkben. Elhaladtak egy-egy csoport mellett és ilyenkor összenéztek, csendes, szomorú, mély mosolygással. Mindenki tudta, hogy mind együvé igyekeznek. És Szabó Jánosnak minden arc ismerősnek tűnt föl.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... járnod!
A lány levágott egy darabot a sarkából, beleerőltette a lábát a cipőbe, erőt vett a fájdalmán, és kiment a királyfihoz. Az nyergébe emelte, és ellovagolt vele.
Ahogy elhaladtak a mogyorófa mellett, a két galamb megint panaszosan búgni kezdett:
Burukk, burukk, szép a lány,
de a lába véres ám!
Kicsi rá a topánka,
otthon ül még a mátka.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Emmanuelle Arsan
Emmanuelle
Európa Könyvkiadó - MOKÉP
Budapest, 1989
©Editions Robert Laffont, S. A., Paris, 1988
Fordította Váradyné Sz. Hermina
Hungarian translation © Váradyné Sz. Hermina, 1989
Európa Könyvkiadó, Budapest
Felelős kiadó az Európa Könyvkiadó és a MOKÉP igazgatója
Szedt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... már ha illedelmes dolog az, ha az ember nadrágjában női kéz vájkál...
Ámde közeledett már a végállomás... Hát én nem tudom, hogy bírom ezt ki... a buszon mégsem lehet... Ezek itt elhaladtak mellettünk, bár mintha valami vigyort láttam volna a fiatal anyuka száján, míg a papa a gyereknek magyarázott valamit a függesztőkerekekről. De Kedves most lendületbe hozta magát. Nem tek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak.
Mind a három fácska látta az apró csengettyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... napjaimnak
Fénye már borong s csaló.
Hé! ti veszni tért koromnak
tikosan költ csillagi.
Merre visztek? Vak hevemmel
Ki fog sorsot osztani?
Évek hogyha elhaladtak,
Vissza sem tekíntenek,
Másolatlan megy folyások
És azokkal mindenek.
De ti szánatlan keservim
Szüntelen mért gyötretek
E sebes szí... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egy darabot a sarkából, beleerőltette a lábát a cipőbe, erőt vett a fájdalmán, és kiment a királyfihoz. Az nyergébe emelte, és ellovagolt vele.
Ahogy elhaladtak a mogyorófa mellett, a két galamb megint panaszosan búgni kezdett:
Burukk, burukk, szép a lány,
de a lába véres ám!
Kicsi rá a topánka,
otthon ül még a mátka. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... meghal az éhségtől, Ferenc fölkelt és adott neki enni. De hogy ne kelljen szégyenkeznie, ő maga is vele evett. Máskor jót akart tenni egy testvérrel, ezért a szőlőben, amely mellett elhaladtak, kikeresett egy szép tőkét, amelyen különösen nagy, érett fürtök voltak, leült a tőke alá vele együtt és közösen ették a szőlőt.
De amikor az eszményről volt szó, Ferenc nagyon s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... járnod!
A lány levágott egy darabot a sarkából, beleeroltette a lábát a cipobe, erot vett a fájdalmán, és kiment a királyfihoz. Az nyergébe emelte, és ellovagolt vele.
Ahogy elhaladtak a mogyorófa mellett, a két galamb megint panaszosan búgni kezdett:
Burukk, burukk, szép a lány,
de a lába véres ám!
Kicsi rá a topánka,
otthon ül még a mátka.
A ki... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... két oldalán két dali fia: Atilla és Buda. Utánuk tenger nép, ki gyalogszerrel, ki lóháton. Meg-megállapodtak, erdőn, mezőn, folyóvizek mentén, megvizsgálták a földet, a vizet, amerre elhaladtak, de nem találtak kedvökre valót, míg a Duna és Tisza közé nem értek.
Ez a föld tetszett neki erősen. Azt mondták egy szívvel-lélekkel: nem megyünk tovább, ittmaradunk.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... után a háztulajdonos hazavitte a mesterembert.
Amikor megérkeztek, a mesterember behívta a férfit, hogy bemutassa neki a családját. A bejárati ajtó előtt állt egy kis fa, s amikor elhaladtak mellette, a mesterember megállt pár pillanatra, s mindkét kezével megérintette az ágak hegyét. Ezután tovább mentek. A mester kinyitotta az ajtót, és sugárzó arccal, mosolyogva belépett, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... később Andrews a kapitánnyal kettesben indult szemleútra. A személyzeti lépcsőn mentek le, hogy minél kisebb feltűnést keltsenek. Bejárták a folyosók labirintusát a legalsó szintig, elhaladtak a vízzel megtelő postafülke mellett, majd a teniszszoba előtt, ahol a tengervíz már elöntötte a padlót.
Visszafelé menet a parancsnoki hídra, a két komoly ember átvágott az A fedélzet e... |
|
|
|
|
|
