|
 |
|
|
| ... pillanat történelmi volt.Áthatotta valami szende báj,valami lágyrajzú kecs.T.György a mozzanat ünnepiségét ügyesen kihasználva,még utoljára köpött egyet a Dísz-tér irányába,ami zizzenve dermedt meg a levegőben.De nem volt idő romantikázni,mert a következő váratlan esemény az volt,hogy a mélyből feltörő sűrített levegő bevágta az ajtókat,természetesen a Mi Gyurinkat is bejjebb tasz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... elhelyező lányhoz.
Megragadta két kézzel, felemelte a levegőbe, odalépett a busz ajtajához és
szó szerint a lánnyal letörölte a köpést.
Síri csend a megállóban, mindenki dermedten figyelte az eseményeket. A lány
s barátnője egy szót nem mert szólni.
De a pilóta sem a szavak embere volt. Dolga végeztével vissza kinyitotta az
ajtót beült helyére és a j... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... kell mennem.
Rendőr: - Nem dehogy, az csak az autópálya száma.
Öreg: - Ja, vagy úgy! Köszönöm a felvilágosítást!
Majd a rendőr benéz az autó hátsó ülésére, ahol két kővé dermedt, tágra nyílt szemű öregasszony ül. Erre megkérdezi a rendőr: - Mi baja van a hátul ülő két idős hölgynek? Talán nem érzik jól magukat?
Erre a másik öreg úr: - De, de. Csak most jöttünk ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ritmus; mindegyik a monumentális hangzás elősegítésében, egy óriási de emberi hangmasszívum; értsd.- a szó mind vallásos és felmérési értelmében...
Semmi oda nem illő szünetek vagy dermedten ismétlődő riffek vagy tick-tock IDM-ek; mindnek megvan a saját helye. Egy önmagunkat keresgélő elmerülés, holott közben a bűzlő népesség érett aurája, az ipar robbanása a hús mögött... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
..."A hátam mögé osonsz és megérinted a vállaimat. Megborzong az egész testem. Nem mozdulok, szinte dermedten állok. Lehunyom a szemeimet. Szívem szaporán ver. Lélegzetem visszafojtom. Most a karomat simítod végig, finoman, majd gyengéden átölelsz, és csókot lehelsz a nyakamra.
Kellemes az érzés, nem akarom, hogy vége legyen.
Érzékelem, hogy szólsz hozzám, de nem hallom a sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Árad a fagyott folyó - The rivers flows frozen -Eternal tears of sorrow
Mint a dermedt levelek
Aláhullunk mind
Az anyaföldre, mi sivár s rideg
Nincs ereje már a napnak
Sugara nem melegít
Így szíveink jéggé válnak
Utazunk ezen a vidéken
Hol fonnyadt az élet
S nem törődünk semmivel
A legtitkosabb kincsek
Ö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A tér mélykék árnyéknak.
A tér mélykék árnyéknak nőtt bokádhoz
s a mindenség határa is te vagy.
A pálmák mélyzöld, dermedt robbanások
vállad mögött. S az óra elakadt.
Az ablakban a fény balettje táncol,
a nap járását arcodról tudom,
a májust hónod jázminillatából;
szomszédunk nincs, csak túl a Tejúton.
A bútorok, mint súlytalan trapézek|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ott voltam, ahova tegnap meghívót kaptam.
Olvastam, aztán dermedten ültem egész nap.
Aztán én is írtam, és kitöröltem, és újra írtam és újra kitöröltem.
És nem írok, mert rengeteg lenne.
Marad minden ott, ahol van, csak egyetlen kérdés dübörög.
De ez megválaszolatlan.
És egy szó ami kevés
Sajnálom...... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hullaszinü fények
Eltűnnek a hörgő, reményevesztett szenvedélyek
Lassan mindent újra beborít a hó
Alatta sötéten búg az altató.
Relivio Nézd, felolvadt immár a dermedt félelem,
Tovaúszom az űr folyamában, és lőn,
Pompás fények lobbannak az éjszakában -
Sárga, vörös és zöld robbanás szitál
Fejemre fényt, mint megannyi nyíló virág... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hír hallatán izgatott tanácskozásba kezdtek élelemről; lisztről, cukorról, krumpliról, téli tüzelőről, meg arról, hogy mi lesz a kisbabával, akit "éppen ekkor rendeltek meg..."
Anya dermedt szótlanságba burkolózott. A szomszédasszonyokkal, meg sógornőjével még viccelődtek előttünk: gyerekek előtt a gólya-mesével, de éreztem valami bántja.
Apa lázasan csavargatta a gomb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fölémbe száll,
közönyöd a bensőm égeti,
testemben a lélek sírdogál.
Kertemnél ordas ólálkodik,
odakint a nyers ősz borong,
pőre mellem árva, jaj, fázik,
dermedt szívem: mély harang, ha kong.
Szelíden csobbant alá csókunk,
majd,- egeket vert fel a tajték,
a viharban gyengék voltunk!
Most oda a szerelmi hajlék.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... magasábul
Meggyalázottan hogy zuhan a mélybe...
Dús palotában úr az idegenség,
Becsület jajján becstelen mulat;
A magyar gyászban nincs már semmi fenség,
Csak hervadó hit, dermedt öntudat;
Enyészet leng itt halmon, rónaságon, -
Óh itt már meddő minden álmodás...
Kalapom némán bús szememre vágom,
Ezen a földön nincs már, c... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... utcákat ebben a hidegben.
Lábán lyukas cipő, már biztosan vizes,
Kabátban is oly vékony, hálni jár belé a lélek.
Gyengén, rosszul öltözött emberke,
Hajléktalan, dermedt szegényke,
Néha megáll s a járókelőktől kéreget,
Egy kis pénz kellene neki, venne élelmet.
Úgy elmegyünk mellettük,
hogy Rá sem nézünk,
sőt, lehajtj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezdtünk róla: "Hol volt..."
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... szobák, elhúzott függönyök... A szív viselkedése az ismerős tájon... Ma már különösnek tűnik... Sokan nevettek a hátam mögött amikor én tétován írni kezdtem... A láz lüktetése, mint később a dermedt csendek... A fekete éjben a megriadt bagoly huhogása, az asztalon törlésekkel teleírt kéziratok... Galacsinba gyűrt vázlatok, ártatlan szavak... Száműzött szél rohamozza az ablakot... ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... meztelen madárholnapok repülnek, szemükben már kékül a reggeli ég, új történelem, s titkok az idő homlokzatán
szobavilág, december-világtalan vakvezető galambok mérik az időt, dermedt hallgatásba, kemény a táj, a jelek értelme, én angyallá faragva, ahol születtem a szavak zuhanórepülésben, s a kötés marad, most csendesen zászlókat lengetek, innen indulok, átölel a hit, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... hasonlatai, mint a fekete eső, mi most mint a helyi átutazók, a szél ugyanaz, védtelen monológok a szív fölött, lépcsök felfelé az égbe, kezemben teleírt papírlapok, hozzád jöttem, állok dermedten, a szél zokog csak, homlokomra vés, én rejtetten űzlek, a játék elmúlt már, csak vádló tükrös éjszakáink köszöngetnek, csalóka őszi hold az égen, halottad őrzi, ez a csonkig égett élet, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Érzem, hogy itt van...
A hátam mögé oson és megérinti a vállaimat. Megborzong az egész testem. Nem mozdulok, szinte dermedten állok. Lehunyom a szemeimet. Szívem szaporán ver. Lélegzetem visszafojtom. Most a karomat simítja végig, finoman, majd gyengéden átölel, és csókot lehel a nyakamra.
Kellemes az érzés, nem akarom, hogy vége legyen.
Érzékelem, ... |
|
|
|
|
|
