|
|
|
Egy gyertya pislákol halványan a sötétben,
Nem ragyog fénye ugyanúgy, mint régen.
Tüze percről percre gyengül, s hamarosan elalszik,
S vele együtt egy szenvedő szív is örökre megnyugszik.
Már csak pár pillanat s uralomra tör a sötétség,
Már csak másodpercek kérdése és véget ér a keserűség.
S ekkor a messzeségben szél támad csendesen,
Közeledik a t... |
|
|
|
|
|
|
|
...
az álom arcképe valós hajnalodon,
a részegítő ábránd minden gondolatodon.Beszél a szem, az arc, a lélek,
akkor is, ha a szájjal nem beszélnek,
szól a szív harangja, csendje a létnek,
beszél a tett, ha a szájjal nem beszélnek.
A megsebzett lélek mindig árulkodik,
a szív tovább zakatol, a test hálálkodik,
a szó hallgatag, a könny vonak... |
|
|
|
|
|
|
|
... már a föld és dübörög a hant,
mikor a bús kor harsonája
falakat dönt és lelket ingat,
mikor felejtett, ősi szóra
kell megtanítni fiainkat,
mikor rémít a falvak csendje
s elönt a semmi árja minket
és szülni kell és nemzeni
s magunk képére kalapálni
vánnyadt gyermekeinket!
Mit bánom én a történelmet
s hogy egykoron mi volt!... |
|
|
|
|
|
|
|
...~ Börtön... nyirkos falak, szalmából és zsákokból összetákolt fekhely... kis szerencsével egy apró ablak, rácsokkal, mely kapaszkodót jelenthet a külvilág felé... ha az sincs, akkor csak a reménytelen, közönyös feketeség marad...
A lányon apró borzongás fut végig, ahogy ebbe belegondol.
~ Nem, nekem igenis jó sorom van itt!
S hogy megerősítse, mit magában oly határoz... |
|
|
|
|
|
|
|
... várva
vadászó macska
rebbenő rigók
apró nyomok a hóban
vadászó macska
forgószél
pillanat társa
meggyötört fák közt
döbbenet csendje
erdőtűz
bízva a szélben
megperzselt magányában
harcol az élet
szabadesés
csak az zuhanhat
a mélybe ki ... |
|
|
|
|
|
|
|
Mikor már velem leszel
csak ülünk a tűznél,
fogom a kezed,
ujjaid buja játékát
csitítom csendben
s, nézem a képet,
az egészet
mit szavaid festettek
lelkem farostlemezén.
egys éget és ígéretet
valóságot és könnyeket
mosolygó reményt,
s, látni fogom mivé tettél,
hogyan csiszoltad gyémánttá
konok magányom.
rád ... |
|
|
|
|
|
|
|
Az ember, ha a magányt felkeresi és a külvilág iránt érzéketlenné, süketté és vakká lesz, meghallja azt a hangot, amely belül a lélekben szól és melyet körülötte a csend kifejez.
Mert a csend beszél.
A csendben születnek a legszebb gondolatok. A csendben nincsenek vágyak, és ahol nincs vágyódás, ott nyugalom és béke van.
A csend első három hangja: L... |
|
|
|
|
|
|
|
......itt, a mélyben
haragvókék gondolataimba temetlek,
s, magammal húzlak ide...
ide le, lelkem csendjébe.
akár a tenger, úgy ölellek,
tajtékpárnára fektettlek, s,míg alszol
korallszívem őrködik feletted.
sebeid halk morajjal gyógyítom, és hagyom,
hogy hűs kéjem véredben lángoljon.
egy hajnalon füled betapasztom, hogy ne ... |
|
|
|
|
|
|
|
Ma öröm ért. Valaki küldött egy meghívót erre a helyre. Igazán köszönöm. Jól esik az embernek néha elbeszélgetni. Miért ne itt tegyem? Hát sziasztok! Akik olvassák és akik csak rápillantanak. Vagyok. Emlékezem. Most leginkább 3 hónapja elvesztett barátomra és alkotótársamra emlékezem a legtöbbet. Írok. Verset, prózát, mikor, mit. Soha nem eröltetem. nem is tudatos, csak jönnek a go... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Életem minden rezdülése ... |
|
|
|
|
|
|
|
Az ember, ha a magányt felkeresi és a külvilág iránt érzéketlenné, süketté és vakká lesz, meghallja azt a hangot, amely belül a lélekben szól és melyet körülötte a csend kifejez.
Mert a csend beszél.
Ebben a nyugalomban, ha már a lélek elszakadt a külvilági élet zavaró lármájától, megérti a csend hangját.
A hangtalan hangot. És egyesül a néma beszélővel.
Így meg... |
|
|
|
|
|
|
|
..."Add a kezed, úgy halkan, csendesen.
Te nem lettél még hozzám hűtelen.
Mikor mindenki csalfán elhagyott,
Gyújtottál bennem reménycsillagot.
Lelkem csendjét, ha bánat felkavarta
Te elvittél az álmodó avarra.
S te mutattál mindent, ami ott terem
A bűvös, varázsos álom-réteken."
(Wass Albert)
... |
|
|
|
|
|
|
|
Gyógyíthatatlan beteg volt. Ez nem érintette váratlanul, legbelül már évek óta érezte. Azt azonban csak nehezen viselte el, hogy tudta, az ideje lassan lejár, talán már másnap...
Nem rettegte a halált, már korán megbékélt az elmúlás gondolatával.
Teltek a napok, de nem történt semmi. Ezért fokozatosan viszatért régi, hamisítatlan jókedve is.
Legjobb barátját várta ... |
|
|
|
|
|
|
|
......ha szavunk bárkinél is süket fülekre talál. Különös dolog a lélek, és az emberi lélek csendje. Sokszor esztendők is eltelhetnek, míg ez vagy az az elvetett mag megfogan benne. Ne higgyük, hogy tetteinknek és szavainknak hatása tüstént és várakozásainknak megfelelően jelentkezik.
Bűneinknél ez még nem is volna baj, de sajnos fokozottan így van ez, a jócselekedetek ese... |
|
|
|
|
|
|
|
... teljesség van jelen.
Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét nem lehet üres lapokkal megírni. Az csak a süket... |
|
|
|
|
|
|
|
... teljesség van jelen.
Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét nem lehet üres lapokkal megírni. Az csak a sükets... |
|
|
|
|
|
|
|
... Verzár Éva: A kis lak
Ott fenn a hegyekben, egy sűrű erdő tisztásán építette fel a kis házat. Gerendái szépen egymásba illenek. Kívül vakolatlan, hogy ne rontsa az összképet, és mert ő maga is így szerette. Ide költözött egyedül, élete végéig itt szeretne élni, gondolta magában, amint meglátta az elkészült házat. A ház előtt zöldellő rét. A fűben millió színben pompázó... |
|
|
|
|
|
|
|
... házig. Állapotából arra lehetett következtetni, hogy ez a két ember a közelmúltban aligha fogadhatott sok látogatót. Egyedül éltek az ország szívének a közepén. Egyedül. Körülöttük az Alföld csendje. Télen talán varjúkárogás, már ha el nem mennek tőlük a gyászoló vénasszonyokra emlékeztető madarak a jobb megélhetést ígérő városokba. Nyáron a tücsökszó - garantált. Talán énekelgete... |
|
|
|
|
|
|
|
... lelkű gyermek. Készülünk, lelkünket ünnepi ruhába öltöztetve.
Az ablakra a későn jött fagy dérvirágokat rajzol, közben kávém kihűl. Emlékek köre hívogat, a meleg szobák áhított ünnepi csendje, a várakozásé, ahogy várjuk, még hittel az angyalkákat a csillagszórók s gyertyalángok fényében. Nincs kor, kortalan ez a csend, a szeretet, az adni s kapni, az ajándékozás öröme. Egyedü... |
|
|
|
|
|
|
|
... írtam egyszer ez a vágyakozás
ahogy mindig is
mint egy másik világ,
hogy hangodon megszólaljon,
minden, mintha volna,
fáradt a test,
végső a csendje,
mintha, valaki most szólna,
a szavak határában,
ez a csönd még bírható,
majd kilépve a térbe,
a bejárt föld széléig,
ki tudja miért,
megtö... |
|
|
|
|
|