|
|
|
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az u... |
|
|
|
|
|
|
|
... lenni nem,
csak veszi mint a levegőt,
s áll a hiányzó szó előtt,
ijedt állat a síneken,
amikor meg kell, hogy legyen,
mert se a vonat, se a köd,
és csattognak az ütközők,
elmegy a lekésett jelen,
mikor a nyelv, az orr, a szem,
amit megfog, ami zörög,
öt felöl robog, ami öt,
minden mulandó egy helyen,
ami... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husáb... |
|
|
|
|
|
|
|
...
réved egy újabb zászlóra...
Táncol és susog a szélben,
piros és fehér a kék égen,
elhal jaj és ocsmány lárma,
vicsorit sok ávós, halálra válva:
susognak, csattognak az égen,
Árpád-sávos zászlók a téren...!
Nyüszít a maszkos horda,
iszkolna, ha volna hova,
de szorul zsíros nyakán a hurok:
Árpád-sávos zászló min... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husáb... |
|
|
|
|
|
|
|
... hazavárnák.
Nemtudom holvagyok megtéveszt a sötét,
Talán ha látnám a fény kicsiny erejét,
Meglelném az utat,
Mely az igaz ösvényre, a szabadság felé mutat.
Száraz ágak csattognak,
Megmozdul a tály,
Senki nincs ott csak,
A bús magány.
Gyermek kacaj, képzelgés,
Hol van itt az érzelgés?
Távolni hangok, messze sz... |
|
|
|
|
|
|
|
... [/kep]
Ady Endre - Héja-nász az avaron
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.|... |
|
|
|
|
|
|
|
... enni...
Hozzád bújok, borsódzik a hátam,
Átkarollak, simogatlak lágyan,
Te csókolsz meg. Ez az, mire vágytam.
Persze én viszonzom, igen bátran.
Forró csókjaink sűrűn csattognak,
S nem mondunk megálljt a karoknak,
Így hát hamar beérünk szobánkba,
Redőny résnyire, ágyunk homályba'.
Nem is kell látni, érezzük egymást,... |
|
|
|
|
|
|
|
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husáb... |
|
|
|
|
|
|
|
... ünnep ez amit soha nem felejtenek el. A hangzavar felfoghatatlan, boldog arcok, könnyek a szemekben, egy emberként zúg a tömeg . Nők kezében tábla, a felírat rajta: szeretünk titeket. Csattognak a lábak, kis folyosó amit a tömeg hagy a férfiaknak, fejük fölött zászlók garmadája csattog a szélben olyan mintha alagútba mennének. Kezek simogatják, érintik az egyenruhákat. Ilyen szer... |
|
|
|
|
|
|
|
Csoóri Sándor - Nyár-éjféli zápor
Lidérces szenvedéllyel vonult
fölöttem át a nyár-éjféli zápor.
Elégiákkal megrakott vonatok
csattognak úgy, ahogy
a tonnás mennydörgések gördültek tova.
Kiálltam a fülledt teraszra bőrig ázni
s olyan volt ez a félnomád-félvad álom,
mint a szerelem veled.
Testem egész hosszában éreztem
a tes... |
|
|
|
|
|
|
|
... enni...
Hozzád bújok, borsódzik a hátam,
Átkarollak, simogatlak lágyan,
Te csókolsz meg. Ez az, mire vágytam.
Persze én viszonzom, igen bátran.
Forró csókjaink sűrűn csattognak,
S nem mondunk megálljt a karoknak,
Így hát hamar beérünk szobánkba,
Redőny résnyire, ágyunk homályba'.
Nem is kell látni, érezzük egymást,... |
|
|
|
|
|
|
|
... gyermek únja már a hosszú várást,
Szétnéz, de senki nem figyel reája,
Megindul hát a túloldalra szépen,
Mintha virágos, csendes kertben járna.
Csikordulás, csattognak érces fékek,
Megáll a gép, a villamos, bicikli,
A gyermek apró lépésekkel sétál
S mosolygását az utcán szerte hinti.
Járművek sorfala között a gyermek
Csendese... |
|
|
|
|
|
|
|
... nagyszobában hülyéskednek. Gergő elmeséli a konyhában Krisztinek, hogy neki mindene a Fradi és legszívesebben ott játszana, Kriszti jól érzi magát ezért nem elutasító, mikor Gergő lesmárolja. Csattognak a nyelve Kriszti keze is elkezd járni és hamar lekerül Gergő lábai közé aki javasolja a lánynak hogy menjenek be Dénes szobájába. Ahogy belépnek Kriszti már dobja is le a felsőjét ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
réved egy újabb zászlóra...
Táncol és susog a szélben,
piros és fehér a kék égen,
elhal jaj és ocsmány lárma,
vicsorit sok ávós, halálra válva:
susognak, csattognak az égen,
Árpád-sávos zászlók a téren...!
Nyüszít a maszkos horda,
iszkolna, ha volna hova,
de szorul zsíros nyakán a hurok:
Árpád-sávos zászló min... |
|
|
|
|
|
|
|
... avaron (Ady Endre)
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva,sirva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megálltunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az u... |
|
|
|
|
|
|
|
... a Parlamentben tartott országos roma napon.
Ha nem vigyázunk, észrevétlenül lopózhatnak be hétköznapjainkba az ordas eszmék. Rossz időket idézve helyenként újra bakancsok csattognak, gárdák masíroznak, félelmet kelt a szó és jelenvalóvá lett a félelem. A nagyvilág előtt kivívott jó hírünk, megszerzett becsületünk és a jövőnk a tét - mondta Szili Katalin a Parlament Fel... |
|
|
|
|
|
|
|
... muszáj.
Épp úgy, ahogy a teraszon hagyott
könyv kinyílik - a szél lapozgat ott -
súgva borzong, lobog papírhaja,
mint kukorica szőke bajusza.
Idegennek csattognak a lapok.
Sorsunk kuszán, születetlen vetődik.
Az ég sem érti, bár a könyv nyitott.
S mit nem találtam, mert vakon kerestem:
titkod falán, benned, az égitestben... |
|
|
|
|
|
|
|
... muszáj.
Épp úgy, ahogy a teraszon hagyott
könyv kinyílik - a szél lapozgat ott -
súgva borzong, lobog papírhaja,
mint kukorica szőke bajusza.
Idegennek csattognak a lapok.
Sorsunk kuszán, születetlen vetődik.
Az ég sem érti, bár a könyv nyitott.
S mit nem találtam, mert vakon kerestem:
titkod falán, benned, az égitestben... |
|
|
|
|
|
|
|
... szent keletnek
Mély tengerén ring arcod, az örök
És sugaraid álmodón remegnek
A paloták és kalyibák fölött.
Még vár a hajnal, de az éj halott már,
Trillák csattognak, lombon, bokron át,
Oly dús az ég keletre, mint az oltár,
Mely várja a nagy, ősi áldozást.
Majd jön a nappal, a vásár, a hajsza,
Fölkél vackáról ember és barom.... |
|
|
|
|
|