|
 |
|
|
...
Tóth János - Janus:
Még...
Még sápad a fű az árok oldalán
hó lapul meg az árnyékok ölén,
szél csípi arcomat, mint vad csalán
egy fának dőlve a tavaszt várom én.
Ibolya kelyhén lépegessen a fény
cikázzon a légben fecskék röpte,
bódítson virágpor, mint jó tömény
szirmok szálljanak kacagva, p... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Charles Baudelaire - Moesta et errabunda
Oh mondd, Agáta, szíved nem száll-e néha messze,
Míg szennyes óceánként setétlik itt a város,
Más óceán felé, hol zengő fény övezne,
S mely mint a szűziség, oly mély, kék és sugáros?
Oh mondd, Agáta, szíved nem száll-e néha messze?
A roppant víz, a tenger, ringassa renyhe búnk!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az erdő még hidegen sóhajtott néha, s ez olyan volt, mintha valaki azt súgta volna: tél...
De a téllel már nem törődött senki, mint a halottakkal, akiknek valamikor azt mondták, hogy ők az egyedüliek a világon.
A hóvirágok már megrogytak a nap déli melegében, a hónyomott avar meglazult, mint a zsindely öreg házak tetején, s egy-egy levél táncra kelt száraz zörgésse... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Charles Baudelaire - Utazás Cytherébe
Szivem, mint víg madár, röppenve szállt tova,
S a kötélzet körül szabad szárnnyal kerengett
A tiszta ég alatt hajónk suhanva lengett,
Mint angyal, kit sodor a napfény mámora.
Micsoda fekete, bús sziget ez? - Cythére!
- Felelték - a híres, agyondalolt haza,
Vén fiúk elc... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hajnalban még fázósan indultam el
Lehajtott fejjel a vén, kiszolgált buszra
Álmosan bámult rám a sok ócska panel
Szürke magányát köd mögé rejtette az utca
Szívemben mégis nagy melegség sarjadt
S mint karácsony előtt a vásott kisgyerek
Ki az ajándékról álmodik, melyet maj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hiszem, hogy valami ehhez hasonló história a valóságban is minden bizonnyal megtörtént...
Surrey, 1977 júniusa
K. F.
ELSŐ RÉSZ
1.
Negyvenöt éve nem volt ilyen hideg tél. Anglia egyes vidékein falvakat vágott el a világtól a hó, és befagyott a Temze is. Egy januári napon a glasgow-londoni gyors huszonnégy órás késéssel futott... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Charles Baudelaire - Utazás Cytherébe
Szivem, mint víg madár, röppenve szállt tova,
S a kötélzet körül szabad szárnnyal kerengett
A tiszta ég alatt hajónk suhanva lengett,
Mint angyal, kit sodor a napfény mámora.
Micsoda fekete, bús sziget ez? - Cythére!
- Felelték - a híres, agyondalolt haza,
Vén fiúk elc... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szeretnék egy meseerdőt, olyan álommal szőtt,
elérhetőt, kis házikót patakokkal, lágyan formált dús fodrokkal.
Virággal telt selymes rétet, tücsökhangút, mely
dalra késztet, elsuhanó pillangókat, szivárványon hintázósat.
Magas hegyen lágy szirteket, rajta dél... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Emőd Tamás - Lellei Nagy András
"Fekete városban fehér torony látszik,
Patakos Ér partján vadmadár tanyázik,
Vén tatár megyékben
Ma is ugy, mint régen
Marha béget éjjel a karám tövében:
Nappal táblabirák
Szépen szólnak, szónokolnak fenn az úriszéken."
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Emőd Tamás - Kicsapott légátusok dala
Debreczen felől kong a vészharang,
Talpunk alatt a hajdúsági hant.
A nap tüzel, a rezgő nyárfa zúg,
Hajrá legények, hosszú még az út!
Ménes dobog, futó szél énekel,
Bátor, betyáros, víg nótára fel!
Nagy úr az Isten: ma vesz, holnap ád -
Hajtsuk fenékig Ukkon poharát.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Paul Verlaine - Fehér a hold...
Fehér a hold;
Fénylő csalit
S összehajolt
Lomb andalít,
Halk nesz-beszéd...
Te drága, szép...
A tó dereng,
Mint mély tükör, s
Mélyébe reng
Vén fűzfatörzs,
Szél búja rí...
Álmodni hí...
Égből szelíd,
Nagy béke száll,
S kék tüzeit... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tavasz van,tavasz van,gyönyörű tavasz.
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol.
Tavasz van! Hallod-e? Nézd,hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.
Jaj te érzed-e?Szerető is kéne,
Friss hóvirághúsú,kipirult suhanás,
Őzikém mondanám,ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes,jóízű kacagás!
Tavasz van,gyönyörű!Jót rikkant az ég!
M... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szántott, vetett,
Mégis a maradék örökölt eleget.
Hazudok! mert mégis volt egy kincsbányája,
Volt egy szántófölde, kit a szélvész szánta;
Tudnillik a Duna, melynek fövenyében
Találta és mosta az aranyport bőven.
Innen származott a parti falu kincse,
A kincs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Tompa Mihály - Barlang lelke.
Erő felkelt, - kiterjedt és teremte,
Alkotva lőn mindennek száma, rende:
A mindenség nagy gépe, egy hajszálnyi
Igazítás nélkűl elkezde járni.
Pihent, járt, folyt, égett, veszett s tenyész e,
Minek mint volt útja s rendeltetése,
S hogy működvén, magát ne rúgja széjjel:
Minden körűl lőn a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Paul Verlaine - Fehér a hold...
Fehér a hold;
Fénylő csalit
S összehajolt
Lomb andalít,
Halk nesz-beszéd...
Te drága, szép...
A tó dereng,
Mint mély tükör, s
Mélyébe reng
Vén fűzfatörzs,
Szél búja rí...
Álmodni hí...
Égből szelíd,
Nagy béke száll,
S kék tüzeit... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nézeget.
Szent révületben majd megállj,
Feledkezőn márványra válj,
Míg bús tekinteted süket
Ónsúlya föld felé sülyed.
Kisérjen tiszta Csend s a Béke,
S szikár Bőjt, istenek vendége,
Ki ott űl, míg Zeüs körűl
A múzsa-raj zengőn örűl.
S kisérjen a m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Áprily Lajos
Mit érsz, tavasz...
Visegrád utcáján megyek,
s köszöntenek az emberek.
S ahogy az évek száma nő,
egyre több lesz a köszönő.
Rám néznek, s külső tisztelet
tüntet ki borzas, ősz fejet.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Emőd Tamás - Bolyai
A könyvesház kék ablakából látni,
Hogy jön az est az országúton át -
Ködöt füstölnek, párát eregetnek
Künn a kémények és benn a pipák.
A polcokon ó-könyvek díszelegnek,
Sok titkos írás, ábra, jel, betű.
S a csillagok szigorú mesterének
Arcára hull az alkonyi derű.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Emőd Tamás - A Berek erdő
Fehér a hold, de gyászba borult
A Berek erdőn minden út.
Térdig járok az őszi ködben:
Keresek egy falut.
Hol volt, hol nem volt... zúg az erdő,
Cikázik, hull a holdsugár -
Messzi fák közül idevillog
A körösszegi vár.
... |
|
|
|
|
|
