|
 |
|
|
Wass Albert: Alkonyati rózsák
Mikor az élet mámoros királya
kékes palástot öltve elhaladt,
rejtelmes, égő kelyheit kitárja
a rózsaszínű őszi alkonyat.
Ó délibábos alkonyati rózsák...
Ó őszbe szálló, szép álom-hajó...
szökött napunkat újra visszahozzák,
csak hinni kell, csak hinni, hogy való...
Mikor a fátylas őszi hervadásra|... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
... és családi nap követi az Országházban. A június első hetében megtartandó emlékhét keretében nemzetközi tudományos konferenciával várja az érdeklődőket az egyházmegye, Máriapócson pedig alkonyati szentmiséket és különleges hangáhítatot rendeznek, amelyen fellép Jevgenyij Nyesztyerenko orosz operaénekes és a Szent Efrém Férfikar is.
Az év második felében a zarándoklatok és a te... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... [/kep]
Reményik Sándor:
A SZÉPSÉG PRÓBÁJA
Egy könnycsepp szállt fel valaki szemébe,
Mint aranyfelleg alkonyati égre.
Mert dal szállt fel egy másik szív tövéből,
Örvényes, néma, feneketlen mélyről.
A dal kérdezett: igaz dal vagyok?!
A könnycsepp igazolt és ragyogott... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... ivott. - Barátom, ez is az élvezetek tanulmánya, megfigyelni egy ártatlan nőarcon a bor hatását, akinél az még szokatlan újság: - elkezdve az első hajnalpiruláson, egész az alkonyati bíborlángolásig. Az első pohárnál a szemekben új sugár jelen meg, a másodiknál majd szikrázó tűzzé válik, míg végre megjelenik a szivárványos könny eloltani a tüzet, s végre az utolsó pohá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... tágasság a templom belseje. A zsolozsma és a csöndes fohász fülkékbe, élekbe, sarkokba nem ütközik benne. Egyetlenegy nagy zengés, egyetlenegy nagy lélekzés a templom öble. Esti hat órakor alkonyati csöndesség benne. Az öreg plébános most lépett be az oldalajtón, letérdepel és imádkozik. Két feketeruhás, idős nő halkan beszélgetve járt föl-alá még az imént. Már ők sincsenek itt. E... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hálóteremből alakítottuk ki. Váli Dezső nagyon mai Keresztút-képeit helyeztük el a hátsó falon, az oltárkép üvegfal, a corpus fekete ébenfa, mögötte nincs kereszt. És a kápolnába egészen alkonyatig besüt a nap...
Délelőtt hosszú időt töltöttem a kápolnában. Álldogáltam Váli Dezső újságpapírra festett Stációi előtt, azon merengtem: a megsárgult újságpapírra tussal rajzolt furc... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A szépség próbája
Egy könnycsepp szállt fel valaki szemébe,
Mint aranyfelleg alkonyati égre.
Mert dal szállt fel egy másik szív tövéből,
Örvényes, néma, feneketlen mélyről.
A dal kérdezett: igaz dal vagyok?!
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jékely Zoltán
Alkonyati symphonia
A lehullt Nap aranyos ekéje
vörös csíkokra szántja az eget;
mielőtt még belehullnék az éjbe,
magamhoz szólítom emlékedet.
A lehullt Nap vér-rozsdás ekéje
irgalmatlan szabdalja szívemet.
Rimánkodón nézek a messzeségbe
s a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... faedényeken díszlik vadszegfű
hűs, parti szélben elegáns, nara... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... koncentráció- és alvászavart, depressziót okozhat.
Sokáig úgy vélték, hogy a retina kétféle fényérzékeny receptorral rendelkezik. Az egyikkel az erős fényt, a másikkal pedig az alkonyati fényt érzékeljük. Tíz éve fedezték fel, hogy a retina idegdúcsejtjeinek kis része a világosságra is reagál. Ez nem a látást szolgálja, hanem a szervezetben zajló biológiai folyamatokhoz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... koncentráció- és alvászavart, depressziót okozhat.
Sokáig úgy vélték, hogy a retina kétféle fényérzékeny receptorral rendelkezik. Az egyikkel az erős fényt, a másikkal pedig az alkonyati fényt érzékeljük. Tíz éve fedezték fel, hogy a retina idegdúcsejtjeinek kis része a világosságra is reagál. Ez nem a látást szolgálja, hanem a szervezetben zajló biológiai folyamatokhoz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Molnár József Bálint
-Ködszőttes
(Ch. Morgenstern Nebelweben
címü versének alapján)
Az erdőben csöndben a ködszövő
hitvesének ködből inget sző
alkonyati pírban a hófehér ing
láthatatlan égi kötélen ring
Meztelen szürke szikla hasadék
várja ingét, csendesen nógatja nejét.
De az irdatlan ing egyre nő... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zápor.
Múlik a tavasz
madarak siratgatják
halak könnyezik.
Korán virágzó
ume illata szállong.
Megfutott a fagy.
A sziklákon is
átzeng az alkonyati
kabóca-zene.
Nézd az őszi szél
tépte krizantémokat.
Fehér fájdalom.
Távol vagy. Búcsúnk
nem örök, mint ahogy a
vadludaké ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... az is, hogy senkinek semmi köze hozzá. A kérdés bizonyosan nem először hangzott el, s az öreg tudta: mi van mögötte. Lehajtott fővel mentek egymás mellett, a kurátor arcára rásütött az alkonyati fény. Sima, nyugodt vonásai kifürkészhetetlenek voltak s a kukoricaszárakat néző szeme közömbösen siklott ide-oda.
--- Szereti-e a sült kukoricát, tanító úr?
--- Még ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zápor.
Múlik a tavasz
madarak siratgatják
halak könnyezik.
Korán virágzó
ume illata szállong.
Megfutott a fagy.
A sziklákon is
átzeng az alkonyati
kabóca-zene.
Nézd az őszi szél
tépte krizantémokat.
Fehér fájdalom.
Távol vagy. Búcsúnk
nem örök, mint ahogy a
vadludaké ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... faedényeken díszlik vadszegfű
hűs, parti szélben elegáns, narancssárga kalapos urak
míg a fűz alatt mélázom, szorgos kezek ültetik a rizst
harang se hallik az alkonyati csendben tavaszi este
remetelakom vidám gyerekkacagás tölti be hamar
téli magányban komlóindás hajlékom vendége a szél
szakés csészémbe fészeképítő ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... vége szakadt, uram: ezért kellett Önnek jönni és megsemmisíteni, hogy közönségesség és rút fájdalom legyen a folytatása? Megható és békés apoteózis volt ez a kép a pusztulás, elmúlás alkonyati fényében. Egy régi család, amely fáradt és nagyon nemes arra, hogy cselekedjék és éljen, végső napjait morzsolja, s utolsó megnyilatkozása a művészet, pár hegedűhang, mely a halálraérettség ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Déry Tibor - Szerelem
A cella ajtaja kinyílt, s a börtönőr bedobott valamit.
- Fogja! - mondta.
Egy zsák volt, rajta egy szám. A földre esett, épp a fogoly lába elé. B. felállt, mély lélegzetet vett, s a börtönőrre nézett. - A civilruhája! - mond... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... mind a hárman, azután pedig Márta uzsonnát készített és lakomáztak. Enni se mentek bé a házba, hanem a dombra húzódtak, ahol az öreget alvásban találták volt. Itt heverésztek egészen alkonyatig, én pedig a fészekből figyeltem őket. Csupa öröm volt a jó szem, kivált amíg nem láttam a vidámságnál egyebet. De amikor éppen lopózkodni kezdett lefelé a harmat, Márta didergősen megrázkód... |
|
|
|
|
|
