|
 |
|
|
... ejtette.
Csaba kedvesen rámosolygott. Ettől jobban érezte magát, s tudta, hogy bízhat benne.
A fiú válaszként hosszan szemébe nézett. Száját hol beharapta, hol zavartan mosolyra húzta. Kisfiús lelkesedés lengte be egész lényét. Annának annyira tetszett ez a grimaszos viselkedés, hogy elnevette magát. A zavartság és a gátlások kezdtek eltünedezni.
Majd érezte, hogy C... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kérdezte kíváncsian a kardinális.
Luciano hozzáhajolt, és elmagyarázta neki, hogy mit tervez az alkimista. Olyan gyertyát készít, amely soha nem fogy el. Isten és az apostolok szent lelke világít benne örökkön-örökké. Nem büdös, és nem kell cserélni. Nem kormoz, és nem gyullad meg tőle a hívők ruhája.
A kardinális megsimogatta jól fésült szakállát.
— Mennyi id... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... nyelvedre szomjúság rak bilincset, testedre pedig álmosság és éhség, mielőtt szavakkal bemutatod azt, amit a festő egyetlen pillanat alatt mutat meg néked. Ebből a képből csak a lefestett dolgok lelke hiányzik, de minden egyes testből teljesen ábrázolva van az a rész, ami egyetlen szemszögből megmutatkozik. De hosszú és unalmas lenne a költészetnek végigsorolni egy ilyen háború ré... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... indítja. Gondold magad elé Dénes bácsit a könnyű, bolyongó járásával, sovány madárarcával, és mondd vele suttogva: sejtelem. Ugye, milyen zsenge kapaszkodó? Ez tartotta benne mégis a várakozó lelket.
Volt, aki volt az autóbusz-megálló helyén: az öreg bizonyos, hogy reggel, délben és este is ott volt. Egyenként vette számba a jövő-menő utasokat és főleg a gyermekeket. Né... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... és gonosz véres küzdelme!
Miből agya semmit sem ért meg...
- Érzi, hogy ember, aki vadat ejt le,
Mégis kicsi, nyomorgó féreg.
S terhét hurcolva roskadásig,
Lelke egy jobb létért esengett,
S megalkotá a tulvilág hitét, mely
Sebére hint gyógyitó cseppet.
S jött egy próféta, akinél jobb
Lelket nem látott a világ még,
S az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fekszik,
Talpon van mindig, meg sem betegszik,
Meg emeli magát, de nem fáj soha semmi,
Csak egy dolog hajtja,/ egy élet múlik rajta..,/ hát menni kell.., és menni!
Lelke, mint az acél, erős- mindent kibír,
Ha megalázzák, ha elfárad is, csak titokban sír!
Ajkán a mosoly, mindig ott ragyog,
Ha megkérdik, hogy bírja, válaszol azonnal..,/ Ápoló... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...-----Barát-----
Egy ember, ki érted él
Egy ember, ki téged félt
Egy ember, ki megbízik benned
Egy ember, kinek a lelke a te lelked
Egy ember, kit nem hagysz bajban
Egy ember, ki segít rajtad
Egy ember, ki önzetlenül szeret
Egy ember, ki veled együtt sír, és nevet
Egy ember, ki megvéd téged
Egy ember, ki ölne érted
E... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bennük elbukom!
Most széllé kell változnom, hogy elérjem
az egyiket, a messzeségbe künt,
de aki volt, örökre tovatűnt,
s ha elfogom, ha átölelhetem,
lelke páncélját át nem törhetem,
s mindkettő bár belőlem sarjadott,
többé már nékik mit sem adhatok,
a földön nincs több oly bús szerelem,
mint az anyáé, oly reménytelen.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... annyi: - elfogadni,
nyitott szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni, hogy szép az élet.
Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek a lelke árva.
Tudni a rossz is csak emberi,
másképpen lát, ki felismeri.
Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Sándor: Este az ablakban
Valahol messze szól a zongora.
Bús régi nóta lágyan száll tova.
És mint az álom, mint a sejtelem:
Egy régi érzés meglep hirtelen.
A lelkemen minthogyha átsuhanna
A rétek lelke, az erdők sugalma.
Ah, szárnyra kelt az erdő, rét, halom,
S besurrant hozzám a tárt ablakon.
Valamit suttog bús akácfalomb.
Tá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bennük elbukom!
Most széllé kell változnom, hogy elérjem
az egyiket, a messzeségbe künt,
de aki volt, örökre tovatűnt,
s ha elfogom, ha átölelhetem,
lelke páncélját át nem törhetem,
s mindkettő bár belőlem sarjadott,
többé már nékik mit sem adhatok,
a földön nincs több oly bús szerelem,
mint az anyáé, oly reménytelen.|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... valahová,
amit az ember jobb híján csak örökké
valóságnak hív: a perceket, órákat,
napokat meg az éveket, az álmokat és
az emlékeket mindent, amib... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vályúhoz űzné, enni végre.
Áll összetörten éh - halál mezsgyéjén,
hova veszett régi énje, büszkesége?
Emlékezetébe otthonát idézve,
magába száll fájó, bús keserű lelke.
Indul az elhagyott, keskeny útra térve,
bűnbánatos szívvel, vétkét beismerve.
Tárul az atyai szív, karját is tárja,
várja már kapuban a tékozló fiát.
Fut ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... átöltözött, és amint belépett a műtő előterébe, a bajba került fiú édesapja üvöltözni kezdett vele.
Miért ilyen későn ért be? Nem tudja, hogy a fiam élete veszélyben van? Nincs magának lelke?
Az orvos elmosolyodott, és ezt mondta:
Nagyon sajnálom, nem voltam bent a kórházban, de ahogy csak tudtam, siettem. Kérem, nyugodjon meg, hogy végezhessem a munkáma... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rakás
.
A siker titka az őszinteség,
ha már ezt is színlelni tudod, befutottál
.
A legjobb barátom és én olyanok vagyunk,
mint két testvér - Káin és Ábel
.
Valahol a lelke mélyén minden ember jó.
Csak sajnos vannak nagyon mély lelkű emberek.
Viszontszerelem az, ha te szeretsz engem,
én viszont mást.
A feleség ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vályúhoz űzné, enni végre.
Áll összetörten éh - halál mezsgyéjén,
hova veszett régi énje, büszkesége?
Emlékezetébe otthonát idézve,
magába száll fájó, bús keserű lelke.
Indul az elhagyott, keskeny útra térve,
bűnbánatos szívvel, vétkét beismerve.
Tárul az atyai szív, karját is tárja,
várja már kapuban a tékozló fiát.
Fut elé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... suttog minden csalfa szél.
Nehéz a szívem s vége már a dalnak.
Kik együtt éltek, nem mind együtt halnak.
A madár énekét megértheted.
Ki madárnyelven nem tud, lelke rajta,
az egyik jobbra megy, a másik balra.
Magának árt, kit óvni nem lehet.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor - Jégvirág
Mint egy kísértet, hófehérbe'
Az ablakomon megjelen.
Egy ibolyának lelke tán,
De illattalan, színtelen.
Rám néz sóhajtalan panasszal:
Talán én téptem le tavasszal.
Talán egy harangvirág lelke,
De rajta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... válik!
Ilyen kincset gyűjtesz,
egészen halálig?
Egész nap dolgozol,
Őket ritkán látod.
Beszűkül, odavész,
saját kis világod.
Nem látod, gyermeked
lelke hogyan éled.
Kihagyod a csodát!
Más életét éled.
Persze, könnyű ezért
másokat okolni,
- miattuk dolgozol,
mert kell a sok holmi.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megbízhatóságának csalhatatlan jele volt számára. Szinte ujjongva mutat rá, hogy az Egyház ezt az összhangot ,,nagy gondossággal őrzi, mintha egyetlen házban lakna, és mintha csak egy szíve, egy lelke és egy szája volna''.
Iréneusz a keresztény hit egységégének benső okát is világosan fölismerte Krisztusban, aki ,,önmagában mindenkit és mindent egybefoglal''. Krisztus, ... |
|
|
|
|
|
