|
 |
|
|
... hajolt be, minden rendben volt, a kicsik mohón szoptak, a nagyok elégedetten ejtőztek, megszámolta az állományt: 1,2,...89, mindegyik megvolt, egy sem hiányzott. Továbbment a kertbe, szíve, lelke, eltelt gyönyörűséggel, szépen növekedett a marijuana ültetvény, látszik a gondos locsolás és gyomlálás.
Hála Istennek, nem lesz igaz az álom -morfondírozott magában- lesz mibő... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kerülget,
hízeleg, és már kész a kelepce, talán a bilincs is.
Ott lebzsel körülötted, olyan ravasz! Arca mosolygó,
udvarias, nyájas, de amíg csupa báj, szeretet, rongy
lelke konok, s a veszett bosszú acsarogva hevíti.
S hozzá külseje sem szebb! Dárdáját (mit előbb a
rettenetes Phlegethónba merített) bal keze tartja,
jobbja meg úgy pusztít, hogy z... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... és szuggesztivitás kell! Ezt a Temüdzsint nevezték később Dzsingisz kánnak. S ezek a képességek megvannak a borbély és szabó által alakváltozáson átesett ifjú Orbánban is.
Hány Lelke van egy embernek? És egy nagy politikusnak? Egy kis politikusnak?
Az európai pszichológia feltételezésével szemben nekem az a meggyőződésem, hogy a személyiség nem szerkezet (str... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csendes fényében,
S rózsabokrok közt mosolyog
A patakok tükrében.
Nézd, minő mennyei szépség
Nyílik meg most előttünk,
Minő mennyei csendesség
Lelke lebeg körültünk.
Elysium kiessége
Mosolyogva tér hozzánk,
S az istenek békessége
Nyugalmat harmatoz ránk.
Illy szent csendesség ölében... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... fénye alatt gerjedező vizen.
S nézzétek, hol ama már feketült falak
Látszatnak, menedékváratok ott vagyon!|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... emberi
Táplálásra teremt, néked az istenek
Bőv mértékje pazarl büszke határidon.
Boldog népeidet Títusok őrizik,
Kik mindannyi atyák és kegyes istenek,
S kiknek trónusokon Trézia lelke leng.
Törvényed s koronád Chérubim őr fedi,
Nem fertőzteti meg durva tirán keze:
Törvény, nem hatalom kénnye uralkodik
Rajtad, s régi dicső nemzeti dísze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... istennének
Tekintetére reszketek.
Erről bátorít, arról ijjeszt
A tisztelet s a szerelem;
A szív emel, az éj lesijjeszt.
Óh, csiklándozó gyötrelem!
Lelke kegyes; de negédjétől
Ójjatok, irgalmas egek!
Szava nyájas; de egy nem-jétől,
Mint a haláltól, rettegek.
Szeme, mint élet csillagzatja,
Boldog napra hív enge... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lármája.
Játékra ereszti csillagseregeit,
Lopdosván a napnak bujdosó fényjeit.
Én is a természet karjaira dűlvén,
Nagyon csendesedtem álmaimat szülvén.
Elragadtatását sejtettem lelkemnek,
Lármajában esvén érzékenységemnek.
Gondolataimbul elmém szárnyat fűzött,
Felkölt, repíttetett, s minden dolgot űzött.
Homályba volt bennem, honnan ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... számára a hely odabent, s hogy valami más jön. Valami új. Mint mikor a várandós asszony méhe összehúzódik pár nappal a születés előtt - afféle jósló fájásba fordult a Lélekpillangó lelke is.
Vajon mi vár majd a Világban? Itt bent biztonságos, meleg és békés. Ott kint vajon mi vár majd? Milyen érzés lehet a szelek ereje? Milyen a végtelen tér érzése? Mi az, hogy szabadsá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... számára a hely odabent, s hogy valami más jön. Valami új. Mint mikor a várandós asszony méhe összehúzódik pár nappal a születés előtt - afféle jósló fájásba fordult a Lélekpillangó lelke is.
Vajon mi vár majd a Világban? Itt bent biztonságos, meleg és békés. Ott kint vajon mi vár majd? Milyen érzés lehet a szelek ereje? Milyen a végtelen tér érzése? Mi az, hogy szabadsá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szív... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szív... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és utána rábízod az egészet az Istenre, a Természetre, nevezd, ahogy akarod. Ez a mágia titka: megvágyni - és elengedni.
A harmadik: azt mondja a Tibeti Halottak Könyve, hogy a Lelkek odaátról, a "köztes létből" kilesik a szeretkezésünket. Vonzza őket a szerelemörvény. Egyszerre érzik a vonzást és taszítást, és vágyódnak a testi születésre. Azt akarják, hogy a férfi le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... számára a hely odabent, s hogy valami más jön. Valami új. Mint mikor a várandós asszony méhe összehúzódik pár nappal a születés előtt - afféle jósló fájásba fordult a Lélekpillangó lelke is.
Vajon mi vár majd a Világban? Itt bent biztonságos, meleg és békés. Ott kint vajon mi vár majd? Milyen érzés lehet a szelek ereje? Milyen a végtelen tér érzése? Mi az, hogy szabadsá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... számára a hely odabent, s hogy valami más jön. Valami új. Mint mikor a várandós asszony méhe összehúzódik pár nappal a születés előtt - afféle jósló fájásba fordult a Lélekpillangó lelke is.
Vajon mi vár majd a Világban? Itt bent biztonságos, meleg és békés. Ott kint vajon mi vár majd? Milyen érzés lehet a szelek ereje? Milyen a végtelen tér érzése? Mi az, hogy szabadsá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... halál,
isteni csend békessége fedte
pihentető, halk, hófehér varázs.
Elszállt a bú, a ború már messze,
ami itt maradt; fagy és némaság,
Tél szelleme fagylehelő lelke,
álmát szendergő, tetszhalott világ.
Arcunkba mar vasmarkú fagy, a szél,
a végtelen, a csontig érő tél,
a fájdalmak dermedve alszanak.
Szent zsoloz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... írható szabadság birodalmába. Ekkor a test eltűnik, a mókusok visszatérnek élelemgyűjtő munkájukhoz, a madarak pedig új kukacok után néznek a mindig éhes fiókáik számára.
És a tündér lelke száll, egyre feljebb és feljebb, a kék határokon túl, egészen Istenhez. És vagy ott marad az Úrnál, vagy visszajön a földre, hogy új tetsbe költözzön.
Örök körforgás, soha el nem múló ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egymagába
Istent, hazát, nemzetet !
Kihal a nyelv? Oda minden :
Ország, haza, nemzet, isten,
Vele mind-mind elveszett.
Drága kincs ez, szent ereklye,
Nemzeteknek szive, lelke ;
Örvendezz, mig ezt birod.
Ápold észszel, ha kell vérrel !
Védd, oltalmazd mindkét kézzel !
Ha kihal készen sírod.
Elleneink bármit mondnak ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
NE ZÁRD KI
Ha szobádat elsötétíted,
még mozgásod is tétova.
A lelke is keserű annak,
kinek sötét az otthona.
S ha szíved ablakán leng a bűn
elsötétítő függönye,
az is gonddal, keserűséggel
és démonokkal lesz tele.
Ne zárd ki Jézust életedből.
Boldogság ott lehet csupán,
hol a ... |
|
|
|
|
|
